Óránként 4-5 ezer forintba kerül a lovaglás, a kormány mégis azt szeretné, ha az iskolások kosárlabda helyett a...
Óránként 4-5 ezer forintba kerül a lovaglás, a kormány mégis azt szeretné, ha az iskolások kosárlabda helyett a lovakkal ismerkednének a testnevelésórán. Nemzeti lovasprogrammal akarják felvirágoztatni az ágazatot, de az egyedül árválkodó pónik és az egyre drágább takarmány miatt kesergő lovardások helyett a jól menő szolgáltatóknak adnak esélyt - írja az Origo.
Szeptembertől az egész napos iskolában és a mindennapos testnevelésórán, az általános iskola 3, 4, és 5 évfolyamán felmenő rendszerben lesz lovaglásóra 180 általános iskolában. Horváth László, a nemzeti lovas stratégia előkészítésével és végrehajtásával megbízott miniszteri biztos szerint mindez a szülőknek egy fillérjükbe sem kerül. A kormány a költségvetésből akarja finanszírozni a lovardások saját bevallása szerint is úri divatnak és luxusnak számító lovaglást.
Azt egyelőre nem tudni, az iskolások hány testnevelésórát töltenek majd a lovardában, de amíg ott lesznek, a kormány szeretné, ha erősödne a nemzeti öntudatuk, elsajátítanák a környezettudatos és egészséges életmód alapjait, és végső soron felnőne egy lovak iránt érdeklődő generáció. Amikor éppen nem a lovon ülnek, akkor tenyésztési, származási, etológiai, anatómiai, élettani, tartási, takarmányozási, gondozási és ápolási ismeretekről tanulnak a diákok.
A lovaglást mint tantárgyat azoknál az iskoláknál vezetik be, amelyek jelentkeztek, és ahol a helyi lovasszolgáltató is regisztrált. Az ország minden megyéjében lesz olyan iskola, ahol oktatni fogják a nemzeti lovaskultúra tantárgyat. A megyék közül kiemelkedik Bács-Kiskun, Baranya, Békés, Borsod és Pest.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
