Új tantárgy szeptembertől: lovagolni is lehet majd tesiórán

Óránként 4-5 ezer forintba kerül a lovaglás, a kormány mégis azt szeretné, ha az iskolások kosárlabda helyett a...

  • Eduline
MTI / Beliczay László

Óránként 4-5 ezer forintba kerül a lovaglás, a kormány mégis azt szeretné, ha az iskolások kosárlabda helyett a lovakkal ismerkednének a testnevelésórán. Nemzeti lovasprogrammal akarják felvirágoztatni az ágazatot, de az egyedül árválkodó pónik és az egyre drágább takarmány miatt kesergő lovardások helyett a jól menő szolgáltatóknak adnak esélyt - írja az Origo.

Szeptembertől az egész napos iskolában és a mindennapos testnevelésórán, az általános iskola 3, 4, és 5 évfolyamán felmenő rendszerben lesz lovaglásóra 180 általános iskolában. Horváth László, a nemzeti lovas stratégia előkészítésével és végrehajtásával megbízott miniszteri biztos szerint mindez a szülőknek egy fillérjükbe sem kerül. A kormány a költségvetésből akarja finanszírozni a lovardások saját bevallása szerint is úri divatnak és luxusnak számító lovaglást.

Azt egyelőre nem tudni, az iskolások hány testnevelésórát töltenek majd a lovardában, de amíg ott lesznek, a kormány szeretné, ha erősödne a nemzeti öntudatuk, elsajátítanák a környezettudatos és egészséges életmód alapjait, és végső soron felnőne egy lovak iránt érdeklődő generáció. Amikor éppen nem a lovon ülnek, akkor tenyésztési, származási, etológiai, anatómiai, élettani, tartási, takarmányozási, gondozási és ápolási ismeretekről tanulnak a diákok.

A lovaglást mint tantárgyat azoknál az iskoláknál vezetik be, amelyek jelentkeztek, és ahol a helyi lovasszolgáltató is regisztrált. Az ország minden megyéjében lesz olyan iskola, ahol oktatni fogják a nemzeti lovaskultúra tantárgyat. A megyék közül kiemelkedik Bács-Kiskun, Baranya, Békés, Borsod és Pest.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.