Elkészült és hamarosan a kormány elé kerül a tankerületi tanácsok működésével, összetételével kapcsolatos jogszabálytervezet - tudta meg a Klebelsberg Központtól (KK) a Magyar Idők.
A napilap keddi cikke szerint a KK elkészült a tankerületi központok szervezeti és működési szabályzatának (szmsz) tervezetével. Az intézmény tájékoztatása szerint az szmsz-eket több körben egyeztették a tankerületekkel, valamint a reprezentatív szakszervezettel, a Pedagógusok Szakszervezetével (PSZ).
A központok február 21-ig megküldték jóváhagyásra a KK részére saját szervezeti és működési szabályzatukat, kedden pedig valamennyi tankerületi centrum szmsz-ét jóváhagyja a központ - közölték.
Galló Istvánné, a PSZ elnöke a Magyar Idők megkeresésére elmondta: zajlott egyeztetés a Klebelsberg Központ vezetőivel, többek között Solti Péter elnökkel is, és a szakszervezetnek akadtak olyan javaslatai, amelyeket elfogadott a fenntartó.
Ugyanakkor hangsúlyozta: nem az ideális szabályozás született meg. Az intézmények PSZ által szorgalmazott önállósága továbbra sem biztosított, a központosítás megmaradt, és az iskolaigazgatók a jövőben sem rendelkezhetnek az intézményi költségvetés felett - sorolta.
A Klebelsberg Központ azt is közölte, hogy hamarosan a jogköreikről szóló képzéseket indítanak az intézményvezetők számára. A képzési terv összeállítása folyamatban van, amelyet a tankerületi központok vezetőivel, valamint a Köznevelési Kerekasztal résztvevőivel is véleményeztetni fognak - írja keddi számában a Magyar Idők.
Kitört a vakáció, elkezdődött a több mint két hónapos nyári szünet, ami a pihenés mellett arra is jó lehet, hogy elővegyétek a következő tanév kötelező olvasmányait. Mutatjuk, mely műveket kérik az általános iskolák évfolyamain.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
Újabb diákok fejezték be általános iskolai tanulmányaikat a miskolci Dr. Ámbédkar Iskolában, amely olyan fiataloknak kínál második esélyt, akik korábban lemorzsolódtak az oktatásból vagy végzettség nélkül hagyták el az iskolarendszert.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Ugyanannyi érettségi szünetet kapjanak a technikumban érettségiző diákok, mint a gimnazisták, hogy az írásbeli és a szóbeli között ne kelljen szakmai órákra járniuk, és akár szakmai vizsga nélkül is kaphassanak érettségi bizonyítványt.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
