Tíz tudományos tévhit, amit nektek is megtanítottak az iskolában

Az emberi faj nem a csimpánzoktól származik, Kolumbusznak nem kellett bebizonyítania, hogy a Föld gömbölyű, és Newton sem úgy ismerte fel a gravitációt, hogy egy alma ráesett a fejére. Ez a nap videója.

  • Eduline
SXC
Az űrben nincs gravitáció? Tévedés, hiszen részben a gravitáció tartja pályáján a bolygókat is. Az sem igaz, hogy Thomas Edison találta volna fel az első izzólámpát, Heinrich Göbel ugyanis huszonöt évvel hamarabb feltalált egy hasonlót, Edison pedig megvásárolta a szabadalmi jogokat Göbel özvegyétől. Van Gogh sem vágta le a saját fülét, a sérülést valójában egy kardpárbaj alkalmával szerezte, amit festő barátjával, Paul Gauguinnel vívott.

Az is csak egy mítosz, hogy a kaméleonok a rejtőzködés kedvéért változtatják a színüket, valójában két okuk van erre: így kommunikálnak egymással párzás idején vagy ha veszélyt éreznek, illetve ezzel segítik a hőszabályozásukat is. Az sem igaz, hogy Kolumbusz a Föld gömbölyűségét akarta bebizonyítani az utazásai során, ezt ugyanis már az ókori görögök is kiszámolták, és az akkori vélekedés sem vonta kétségbe.

Ezeket is olvasd el

10 tudományos tévhit, amiről mindenki azt hiszi, hogy igaz

Kínosan érzed magad bemutatkozáskor? Pedig nincs okod rá

Ez történik a testetekkel vizsga előtt: videó

7 meglepő tudományos tény, amit tuti nem tudtál

5 dolog, amit tuti te is rosszul tudtál

Az is egy tévhit, hogy a különböző alapízeket a nyelv adott területein érzékeljük, így a sósat és édeset a nyelv hegyén, oldalt a savanyút, míg hátul a keserűt. A valóságban azonban a nyelv teljes felületét használjuk ízlelésre, nincsen területekre bontva. Abraham Lincolról is mindenki azt gondolja, teljes szívvel harcolt a rabszolgaság ellen. Valójában azonban azt írta, ha ki tudná vívni a függetlenséget a rabszolgák felszabadítása nélkül, akkor úgy csinálná.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.