Titokban elismerte a minisztérium: nincs pénz az iskolák államosítására

Súlyos aggályokat fogalmaz meg az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) saját előterjesztése a közoktatás...

  • Eduline
Nincs elég pénz a közoktatás állami átvételére?
MTI Fotó: Koszticsák Szilárd

Súlyos aggályokat fogalmaz meg az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) saját előterjesztése a közoktatás államosításával kapcsolatban. A hvg.hu birtokába került, nem nyilvános anyag szerint egyelőre nincs költségvetési fedezet az átalakításra, és akár már január elsejével elbocsátásokat hozhat a változás.

Az előterjesztés legsúlyosabb megállapítása szerint például még az Orbán-kormány egyik legnagyobb jelentőségű, és elvileg már több mint egy éve előkészített reformjának költségvetési háttere sem áll rendelkezésre teljes mértékben. A „Hatásvizsgálati lap” szerint ugyanis „a közpolitikai cél megvalósulásához szükséges biztosítani a Kormánynak az érintett közreműködő állami szervek részére azokat a többletforrásokat, és személyi kapacitásokat, amelyek az átalakítás ilyen erőltetett ütemét lehetővé teszik. A döntés végrehajtásához szükséges személyi, tárgyi, költségvetési feltételek nem állnak teljes mértékben rendelkezésre sem a Központban, sem az Oktatási Hivatalban, sem a Magyar Államkincstárban. De az érintett önkormányzatokban is jelentős többletfeladatokat kell majd elvégezni az átszervezések, és az azokat megalapozó leltározások, adatgyűjtések és adminisztrációs feladatok következtében”. A cikk folytatását a hvg.hu-n olvashatjátok el.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.