Nincs hely az alternatív iskolákban, de egyháziba nem szeretné íratni a gyerekét? Könnyen lehet tanulócsoportos vagy magántanuló, némi utánajárással.
Az állami oktatás megkérdőjelezhető minősége miatt egyre több szülő keres alternatívát gyereke számra. A jelenségről Horn György, az Alapítványi és Magániskolák Egyesületének elnöke beszélt a hvg.hu-nak. A szakember szerint ez leginkább Budapest és vonzáskörzetére jellemző, ahol sorra nyíltak alternatív iskolák.
Több lehetősége is van azoknak a családoknak, akik a gyereket kivennék az állami oktatásból, de a férőhelykorlátok miatt nem kerül be alternatív iskolába, vagy nem szeretné az egyházat választani. Az első az egyszerű magántanulóság, majd a magántanulói csoport, a legkomolyabb vállalkozás pedig saját iskola alapítása.
Egy szülő úgy nyilatkozott, hogy míg az iskolaalapítást követően ugyan kapnának támogatást az államtól, de az adminisztráció és a többi kötelező kör felemésztené az energiáikat, ilyen a tanulócsoportnál nincsenek. Külön engedélyeztetés és technikai feltételek sincsenek - mondta a portálnak Rózsa Ildikó, a Mars-program szakmai vezetője.
A szülők négy tanárral és egy pszichológussal közös munkával tanítják a gyerekeiket, akiket félévente kell elvinni egy iskolába, hogy vizsgát tegyenek a tanultakból. Jelenleg 9 diákja van a csoportjuknak.
Az iskolákat azonban engedélyeztetni kell, minden év május 31-ig kell leadni a kérelmeket új alapítására, ám ez nem jelenti azt, hogy meg is kapják az engedélyt. Bár lényegében bárki, civil szervezet, alapítvány vagy magánszemély alapíthat iskolát, az út ugyanolyan bonyolult. Hónapokba telik, ha egy alapítványt szeretnénk elindítani az iskola alapítása céljából, majd szintén hosszadalmas a megfelelő épület megtalálása.
A szakmai programot már nem kérik számon, a hatóságok számára a legfontosabb, hogy az épület és a tárgyi feltételek adottak legyenek - mondta a portálnak Gelencsér Anna, újdonsült iskolaigazgató. Ha problémás épületet találni, akkor meglévő oktatási intézményekhez is be lehet társulni.
A működési engedélyhez a kérelem benyújtásakor rendelkezni kell a tanári kar 70 százalékával (legalább egy-egy szándéknyilatkozattal), csatolni kell az indítani kívánt évfolyamok ütemtervét a gyerekek létszámával, valamint a pedagógiai programot. Az állam 11,8 diák után ad támogatást, de több feladat elvállalásával (például SNI gyerek tanításával) további összegeket kaphatnak. Végül a különböző hatóságok szemlét tartanak a helyszínen, és vagy kiadják az engedélyt, vagy figyelmeztetnek a különböző hiányosságokra, amiket ki kell javítani.
Szó szerint alternatív tantervre nincs szükség. Gelencsérék az állami tantervet másolták, annyi különbséggel, hogy a feladatokat a foglalkozásokon közösen végzik, így abból nem lesz házi feladat. Hogy kevés az alternatív tanterv, az a szabályozás miatt van Horn György szerint: az alapítók félnek, hogy nem fogadják el a tantervüket, mert nem egyértelmű, hogy miben lehet eltérni, így inkább meg sem próbálják. Ezért idővel az állami tantervről módosítják a működésüket egy alternatívra.
A gyerekek fokozatosan csatlakoznak, hogy szeptemberben véletlenül se maradjanak iskola nélkül , gyakori az átiratkozás. Gelencsérék havonta most 45 ezer forint működési hozzájárulást kérnek a szülőktől, de lehet, hogy ezt emelni fogják a jövőben. Ez az összeg 100 kisdiákkal teszi fenntarthatóvá az iskolát.
További részletek a hvg.hu oldalán.
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
