A kormányzatnak elsősorban a saját felelősségével kell foglalkoznia, még akkor is, ha alapvetően a pedagógusokon múlik az oktatási rendszer sikeressége - mondta a Magyar Nemzetnek Thaisz Miklós, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) oktatási államtitkárságának közelmúltban távozott főosztályvezetője.
Nem tartja meglepőnek a 15 éves diákok PISA-eredményeit Thaisz Miklós, de a romló eredményekben úgy látja, hogy szerepet játszott, hogy áttértek a digitális felmérésre - derült ki a lapban csütörtökön megjelent interjúból. Bár Észtország is hasonló szinten állt 2009-ben szövegértésből, mint Magyarország, mégis látványos javulást tudtak felmutatni, Thaisz szerint itt is tetten érhető a magyar diákok digitális tudáshátránya - az észteknél nagy fejlődés volt ezen a területen, ami fokozta a szövegértési képességeik egyébként is javuló eredményeit.
A kormányzat oldaláról többször elhangzott, hogy a tanárok a felelősek a romló eredményekért. Thaisz ezt nem tartja korrektnek, szerinte
felelős az oktatási kormányzat, a családok, a pedagógusok, a felsőoktatási intézmények, a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Klik), valamint az egyházi és az alapítványi fenntartók is – mindenki.
Mivel a most vizsgált korosztály még a jelenlegi kormány regnálása előtt járt általános iskolába, ezért Thaisz figyelmeztet, hogy az alapkészségek fejlesztése terén nem volt rájuk hatása a kormánynak, legfeljebb fél-másfél évet tanultak a 2013-ban bevezetett reformok alapján. Emiatt úgy érzi, hogy a bő egy éve közoktatásért is felelős Palkovics László lemondását alaptalan követelni.
Nem gondolnám, hogy le kellene mondania Balog Zoltánnak
- folytatta Thaisz. Arra a kritikára, miszerint Balog nincsen tisztában olyan oktatási fogalmakkal, mint a funkcionális analfebetizmus, úgy reagált, hogy a miniszter egy ilyen óriási csúcsminisztérium vezetőjeként "olyan mértékben tisztában van szakmai kérdésekkel, amennyire tisztában kell lennie". Megjegyeznénk, a Tanítanék Mozgalom pont egy önálló oktatási minisztérium felállítását követeli, hogy ne csak a legszükségesebb kompetenciákkal, hanem minden kompetenciával fel legyen vértezve az oktatásért felelős miniszter.
Hogy miven hibázott a szaktárca, Thaisz úgy véli, hogy nem sikerült eléggé kidolgozni az új Nemzeti Alaptantervet, nem találták el a különböző műveltségterületek szükséges arányát, valamint a készségfejlesztő alaptárgyak, mint a matematika és a magyar nem kap elég hangsúlyt. Hibának tartja azt is, hogy az iskolaigazgatók nem kaptak elég hangsúlyt az oktatásirányításban.
Növekszik a hátrányos helyzetű gyerekek száma is, az ők tanulmányi leszakadása azonban nem csak a kistelepüléseken megfelelő szaktudás nélkül tanító tanárok felelőssége, hanem társadalmi kérdés is, hogy az iskolarendszer nem tudja kompenzálni a hátrányokat. A megoldást Thaisz Miklós is az integrált oktatásban látja, hogy a nehezebb sorsú gyerekek együtt tanuljanak a középosztálybeli családok gyerekeivel - ez több kormánypárti véleménnyel nem egyezik.
A változtatásra "tervek harminc éve vannak, csak senki nem mer lépni" - zárta Thaisz Miklós.
A teljesítményértékelési rendszer kivezetéséről és egy új, az óvodapedagógusok szakmai fejlődésére épülő értékelés tervéről is beszélt Kereki Judit kora gyermekkori jóllétért felelős államtitkár a XXVIII. Országos Közoktatási és Szakképzési Szakértői Konferencián.
Felháborodást váltott ki az óvodapedagógusok körében, hogy az OviKRÉTA felületén megjelent egy gyerekenként 229 kérdésből álló fejlődési kérdőív. Egy 22 fős óvodai csoport esetében ez több mint ötezer kérdés megválaszolását jelentette volna. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület azonban lapunk megkeresésére közölte: egy nem végleges munkaanyag vált láthatóvá a rendszerben, amelyet azóta inaktiváltak.
Az oktatási miniszter közösségi oldalán kifejtette, hogy az óvodáknak kiküldött kérdőívet Rétvári államtitkársága idején is használták.
Több ígéretet is kaptak a Nemzeti Közszolgálati Egyetem hallgatói, akiket Katz Sándor felsőoktatásért felelős államtitkár hívott egyeztetésre a minisztériumba a tanárképzés megszüntetése miatt.
Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.
Több, mint tizenegy éve mondja, mit kellene csinálni, és most eljött az ideje, hogy ne csak beszéljen róla, hanem tegyen is érte - mondta Pilz Olivér, akit a miskolci tankerület élére neveztek ki.
