Robbantással fenyegetőzött két zalai diáklány

Közveszéllyel fenyegetés miatt vádemelést javasol a rendőrség két 17 éves zalai diáklány ellen, akik egy internetes...

  • MTI

Közveszéllyel fenyegetés miatt vádemelést javasol a rendőrség két 17 éves zalai diáklány ellen, akik egy internetes közösségi oldalon arról írtak, hogy falunapon fognak robbantani - közölte honlapján szombaton a Zala Megyei Rendőr-főkapitányság.

A gyanú szerint tavaly augusztusban a két diáklány egy népszerű internetes közösségi oldal nyílt fórumán arról írt, hogy a közelgő nagypáli falunapi rendezvényen robbantani fog. A két diák azt is megfogalmazta, hogy a programon jelen lévő emberek "könyörögni fognak az életükért".

A lányok a nyomozóknak azzal magyarázták tettüket, hogy ők ezt a szóhasználatot nem a hétköznapi értelemben gondolták, egyszerű "szarkasztikus humornak, illetve tinédzser szlengnek" nevezték azt a bejegyzést, amelyet megosztottak. A gyanúsítottak azt is elmondták, hogy soha nem bántottak senkit, és ezt nem is tervezték.

A zalaegerszegi rendőrkapitányság közveszéllyel fenyegetés vétségének megalapozott gyanúja miatt D. T. és V. C. ügyében vádemelési javaslattal küldte meg a nyomozati iratokat a Zalaegerszegi Járási Ügyészségnek. Nagy-Britanniában iskolai mészárlásra készült egy diák, chatelők leplezték le: az esetről itt olvashattok.

Hozzászólások

A 27 nyelvvizsgát szerzett Gaál Ottó szerint „azért nem tanulnak meg tíz év alatt beszélni a gyerekek az iskolában, mert nem jutnak szóhoz”

Bár a diákok az érettségiig akár 1200-1800 nyelvórán is részt vesznek, sokan mégsem jutnak el biztos nyelvtudásig vagy egy középfokú nyelvvizsgáig. Gaál Ottó szerint ennek egyik oka, hogy a tanulók alig szólalnak meg az órákon. A kreatív nyelvtanulás módszerének kidolgozója úgy véli, egy jól begyakorolt, ezer szóból álló aktív szókinccsel le lehet nyűgözni a nyelvvizsgabizottságot, miközben a középiskolai nyelvkönyvek felét egyszerűen ki lehetne hagyni.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.