Borisné László Erzsébet csongrádi tanár megnyerte az egykori iskolája ellen indíott munkaügyi pert, és egy...
Borisné László Erzsébet csongrádi tanár megnyerte az egykori iskolája ellen indíott munkaügyi pert, és egy bántalmazás miatt indított ügyben is felmentették.
Az ügy előzménye, hogy a tanár az udvaron egy vétlen helyzetben egy mögötte álló diákhoz ért. Bár a diák és a szülei is hittek a tanárnőnek, aki szerint véletlen volt a mozdulat, a Nagyboldogasszony Katolikus Általános Iskola igazgatója ultimátumot adott: közös megegyezéssel távozik, vagy az iskola feljelenti bántalmazásért.
A tanárnő megdöbbent, nem írt alá semmit, az igazgató pedig tényleg feljelentette, ami után rendőrök vitték el otthonából az oktatót. Az intézmény ezután kirúgta a pedagógust A tanárnőt hosszú eljárás során mentették fel a bántalmazás miatt indult eljárásban, az ügyész is a felmentés mellett foglalt állást.
Később a munkaügyi bíróság is a tanárnő javára ítélt, és megállapította, jogszerűtlen volt az elbocsátás.
A Délmagyar szerint több pedagógus is hasonló ügyben perli a csongrádi iskolát a munkaügyi bíróságon, de az intézmény egyelőre nem nyilatkozik.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
