"Először baltával estek neki az addig is már ezer sebből vérző oktatási rendszernek, majd a romok láttán megbénultak, és meg is vakultak" - reagált Pukli István Balog Zoltán erőforrásminiszter pedagógusnapi köszöntőjére.
"Köszönjük, hogy megosztotta velünk, mennyivel keres átlagosan többet ma egy tanár, mint hét éve. Ezt a pedagógus megmozdulások alkalmával a tiltakozók egyike sem vitatta. Csak hát ettől még a jelenlegi oktatási rendszer teljesen alkalmatlan arra, hogy a gyerekeket felkészítse a XXI. századi életre" - írja Pukli István, a Teleki Blanka Gimnázium leköszönő, saját pártot alapító igazgatója blogbejegyzésében.
"Mostanra jól láthatjuk azt is, kik maradtak meg a szakma talaján, s kik igyekeztek a politikai mezőben hasznosítani az átalakítás nehézségeiből keletkezett feszültségeket" - ahogy arról korábban beszámoltunk, többek között ez áll abban a pedagógusnapi levélben, amellyel Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere köszöni meg a pedagógusok munkáját, akik a kétoldalas üzenetből azt is megtudhatják, mennyivel emelkedett a bérük az elmúlt években.
Pukli válaszában azt írja, nem az átalakulás keltette feszültség váltotta ki a tiltakozást. "Hanem az, hogy bár a túlcentralizált rendszer még kevésbé lett működőképes, mint amilyen a korábbi volt, de Önök ezt nem voltak hajlandóak megérteni. Sőt, még meghallani sem. Először baltával estek neki az addig is már ezer sebből vérző oktatási rendszernek, majd a romok láttán megbénultak, és meg is vakultak. Pont az a tétlenség robbantotta ki az elégedetlenségi mozgalmat, hogy hagyták elvérezni a haldoklót" - írja.
"De ha már az Ön legfontosabb érve a pénz, akkor nézzük meg alaposabban az elmúlt évek béremelését. Összesen 41,9 %-kal lett több pénzünk, pedig egyszeri 50 %-ot ígértek és értékállóságot. Mi valósult meg ebből? Valójában alig valami, mert az emelést öt évre aprózták el, és a fizetésünk minimálbér-követését a leállították. Közben pedig 22 %-kal növekedtek a pedagógusok terhei. Hamarosan ugyanott tartunk, mint az emelés előtt, csak kizsigereltebben. Ezzel dicsekszik, Miniszter úr? Ehhez képest az, hogy a nemzetgazdasági átlagbér csak 35,2 %-kal bővült, egyenesen elkeserítő. Ha így bánnak a pedagógusokkal, hogy bánnak a társadalom többi rétegével?" - teszi hozzá.
Balog Zoltán pedagógusnapi köszöntőjében ugyanis azt írta, a pedagógusok átlagbére 2010 és 2017 januárja között: "41,9 %-kal nőtt, míg a nemzetgazdasági átlagbér ugyanebben az időben "csak" 35,2 %-kal. Ennek eredményeképp 2017 januárjára az oktatásban magasabb volt az átlagbér (bruttó 279.439 forint), mint a nemzetgazdaságban (bruttó 273.822 forint)".
Pedagógusnapi köszönetben dörgölte a tanárok orra alá a fizetésemelést Balog Zoltán
"Mostanra jól láthatjuk azt is, kik maradtak meg a szakma talaján, s kik igyekeztek a politikai mezőben hasznosítani az átalakítás nehézségeiből keletkezett feszültségeket" - többek között ez áll abban a pedagógusnapi levélben, amellyel Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere köszöni meg a pedagógusok munkáját, akik a kétoldalas üzenetből azt is megtudhatják, mennyivel emelkedett a bérük az elmúlt években.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
