Pont azt okozta az iskolai hittan, amire senki sem számított

A katolikus konferencia titkára szerint akár 25 százalékos is lehet a lemorzsolódás.

  • Eduline

Nem járnak a gyerekek a templomi hittancsoportokba, mióta az iskolákban kötelező a hit- és erkölcstan oktatása - erről a Magyar Katolikus Konferencia titkára beszélt a Hír Tv-nek.

Mohos Gábor szerint az iskolai hittannal a szülők vefejezettnek tekintik a vallásos nevelést, és a templomba járás már elmarad.

„Ugyanakkor azt tapasztaljuk, hogy a szülők nagy része úgy gondolja, hogy ezzel az ő vallásos nevelésük amit a keresztelésnél fogadnak, el is van intézve. Nem veszik észre, vagy nem értik meg, hogy az elsőáldozásra való felkészítés az a keresztény életbe való bevezetést is jelenti, vagyis a templomba járást, a közös imádságot” - mondta.

Mohos szerint akár 25 százalékos is lehet a lemorzsolódás.

Hozzászólások

„Tapasztaltam már olyan maximalista szülői mentalitást, hogy ha négyest vitt haza a gyerek, büntetést kapott”

Nemcsak a tanulmányi követelmények, hanem a túlzott szülői elvárások is hozzájárulhatnak a diákok teljesítményszorongásához. Erre hívta fel a figyelmet Papp Tibor, a szombathelyi ELTE Bolyai János Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium igazgatója, aki szerint a problémát sokszor a szülői oldalon kell kezelni. Nemrég egy másik neves gimnázium igazgatója is szinte ugyanezekről a tapasztalatokról számolt be.

Vizsgálóbizottságot hozna létre a Tisza, az oktatási felzárkóztatásra szánt támogatások felhasználását is ellenőriznék

Több mint húsz év felzárkóztatási programjait venné górcső alá a Tisza Párt: arra keresnék a választ, hogy a hátrányos helyzetű és roma közösségek támogatására fordított milliárdok valóban segítették-e az esélyegyenlőség megteremtését, vagy a források egy része nem jutott el azokhoz, akiknek szánták. A tervezett parlamenti vizsgálóbizottság az oktatási felzárkóztatás eredményességét és az esetleges visszaéléseket is feltárná.

Gyarmathy Éva: Az SNI-statisztika csupán a jéghegy csúcsa

Csaknem megduplázódott a sajátos nevelési igényű gyerekek és tanulók száma Magyarországon az elmúlt huszonöt évben. Gyarmathy Éva klinikai és neveléslélektani szakpszichológus szerint azonban nem az a legfontosabb, hogy a növekedés mögött a fejlődési nehézségek gyakoribbá válása vagy a pontosabb diagnosztika áll-e, hanem az, hogy az iskolarendszer képes-e alkalmazkodni a megváltozott helyzethez.

Legalább 10 ezer kollégiumi férőhely és bérlakás épül

Wekerle-program keretében új bérlakások és több ezer kollégiumi férőhely épül, újraindul a lakástakarékok állami támogatása, valamint több mint 600 milliárd forintos uniós forrásból valósul meg a társasházak és panelépületek energetikai korszerűsítése.