PDSZ: néggyel nő a tanárok kötelező óraszáma

Az EMMI és a PDSZ közötti, április 19-i tárgyaláson egyértelművé vált, hogy nem enged korábbi álláspontjából az...

  • Eduline
MTI Fotó: Czimbal Gyula

Az EMMI és a PDSZ közötti, április 19-i tárgyaláson egyértelművé vált, hogy nem enged korábbi álláspontjából az államtitkárság, a tájékoztató anyagokból az derül ki, hogy a tanároknak 26 órájuk lesz - mondta Mendrey László, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének elnöke egy hétfői sajtótájékoztatón.

Az elnök szerint, bár még távol vannak a nézetek egymástól, a közoktatás érdekében fontos volna a tárgyalásokat minél hamarabb folytatni. Közös érdek, hogy semmilyen érdekérvényesítő eszköz ne zavarja meg a közelgő érettségi vizsgákat, de ebben a kérdésben primer felelőssége a kormánynak van - tette hozzá.

A tanároknak a 22 kötelező órán kívül 4 órát kell pluszban dolgozniuk: ilyen lehet a tanulószobai, szakköri foglalkozások megtartása, de akár napközis foglalkozásé is. Ezeket a többletórákat korábban kifizették, most viszont még a 26 óra feletti iskolai feladatokért sem járna külön díjazás. Az igazgatókat arra kötelezi a munkáltató, hogy a tanár 32 órát az iskolában töltsön, s innen már csupán egy lépés, hogy ezt a 32 órát tanítással töltse a tanár, ami jelentős elbocsátásokhoz vezetne.

Sőt, ezekben az elképzelésekben benne van a szakszervezetek képviselőinek munkája is, tehát mondhatják, hogy megegyeztek az érdekképviseletekkel ezekben a fontos kérdésekben, ami egyáltalán nem fedi a valódi helyzetet - tette hozzá Mendrey László.

A PDSZ elnöke elmondta azt is: a Fővárosi Munkaügyi Bíróság helyt adott a PDSZ kérésének és belátható időn belül határozatnak kell születnie arról, hogy kell-e közoktatásban elégséges szolgáltatás, s ha igen, akkor sztrájk idején mi minősül annak. A pedagógus-szakszervezet április 4-én döntött úgy, hogy kezdeményezi a sztrájkfelhívás visszavonását, és újra tárgyalóasztalhoz ül.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.