Keményhangú közleményben cáfolta meg Czunyiné Bertalan Judit tegnapi állításait a PDSZ. Szerintük nincs ma elégedett tanár Magyarországon, csak Czunyiné az az államtitkári asztala mögül.
Keményhangú közleményben reagált a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) Czunyiné Bertalan Judit köznevelési államtitkár hétfői, a pedagógusok világnapja alkalmából tartott sajtótájékoztatóján elhangzottakra.
Czunyiné a sajtótájékoztatón elmondta: a tanárok háromszor kaptak fizetésemelést és elégedettek a helyzetükkel, az életpályamodellel és az értékelési rendszerrel. Arról is szót ejtett, hogy nem tartja szerencsésnek a Pedagógus Önértékelési Csoport (PÖCS) megnevezést, helyette a belső értékelési csoport (BECS) megnevezést szorgalmazza.
A PDSZ ezzel szemben úgy látja, „nehezen képzelhető el olyan nézőpont, ahonnan nézve Czunyiné Bertalan Judit kijelentései igazolhatóak lennének. Talán a Szalay utca államtitkársági szobáiban van ilyen – pl. az államtitkári íróasztal -, azt azonban biztonsággal kijelenthetjük, hogy az iskolák tantermeiből, folyosóiról, tanári szobáiból tekintve egészen más kép bontakozik ki.”
Emlékeztetnek: 2015. szeptember elsejével nem történt más, mint hogy a kormány betartotta a törvényt, szerintük „demokratikus országban ezért nem kellene sajtótájékoztatót tartani.” Nehezményezik, hogy bár Czunyiné beszámolt arról, hogy nyolcezer pedagógus, és kétezer óvodapedagógus bevonásával készíttettek az életpályamodellt érintő kutatást végeztettek, a résztvevők összetételéről az államtitkár nem beszélt. A kutatás szerint a mesterpedagógusok 93 százaléka, valamint az intézményvezetők 73 százaléka támogatja az életpályát. A PDSZ szerint a megkérdezettek száma nem éri el a pedagógus létszám tíz százalékát, „ami így közel sem maga a megtestesült reprezentativitás, viszont jól hangzik”.
„A valóság az, hogy nincs ma Magyarországon elégedett pedagógus”, mivel a béremelés mellé „brutálisan megnövekedett a munkaterhelés”, túlórázni kénytelenek a tanárok, de ezt nekik senki nem fizeti ki.
A PDSZ szerint senki sem elégedett a minősítési rendszerrel sem, hiszen az tovább növeli az egyébként is indokolatlanul magas adminisztrációs terheket, „ráadásul az értékelési rendszer kizárólag arra alkalmas, hogy csalhatatlan pontossággal megállapítsa, hogy ki mennyire felel meg a NER által oktrojált elvárásoknak, és ki nem. Ugyanakkor abszolút alkalmatlan arra, hogy azt vizsgálja, hogy ki a – valóban – jó, a gyerekekért tenni akaró és tudó pedagógus” - írták.
Miközben évek óta a nappali képzés számít a klasszikus egyetemi útnak, egyre több hallgató dönt úgy, hogy munka vagy más elfoglaltság mellett szerez diplomát. A 2025/2026-os tanévben már 117 ezren tanulnak esti, levelező vagy távoktatási formában a magyar felsőoktatásban, tízezerrel többen, mint egy évvel korábban.
Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.
Módosult az Országgyűlés Oktatási Bizottságának összetétele a parlament.hu oldalon megjelent adatok szerint. A fideszes Radics Béla helyére Molnárné Dr. Lezsák Anna került, míg a tiszás Kapronczai Balázs helyét Dr. Hankó Balázs vette át, aki egyúttal a bizottság második alelnöki tisztségét is betölti.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
A kormányhatározat értelmében Lannert Juditnak június 15-ig ki kell dolgoznia az ehhez szükséges jogszabályok módosítását.
Ha idén jelentkeztek egyetemre, főiskolára, akkor ezt jó, ha tudjátok.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
100 pedagógusból jobb esetben 7-8 fő 30 év alatti. A legjobb helyzetben az óvodák, a legrosszabbak pedig a középiskolák vannak.
