PDSZ: Nincs ma Magyarországon elégedett tanár, csak Czunyiné az az íróasztala mögül

Keményhangú közleményben cáfolta meg Czunyiné Bertalan Judit tegnapi állításait a PDSZ. Szerintük nincs ma elégedett tanár Magyarországon, csak Czunyiné az az államtitkári asztala mögül.

  • Eduline
MTI / Marjai János

Keményhangú közleményben reagált a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) Czunyiné Bertalan Judit köznevelési államtitkár hétfői, a pedagógusok világnapja alkalmából tartott sajtótájékoztatóján elhangzottakra.

Czunyiné a sajtótájékoztatón elmondta: a tanárok háromszor kaptak fizetésemelést és elégedettek a helyzetükkel, az életpályamodellel és az értékelési rendszerrel. Arról is szót ejtett, hogy nem tartja szerencsésnek a Pedagógus Önértékelési Csoport (PÖCS) megnevezést, helyette a belső értékelési csoport (BECS) megnevezést szorgalmazza.

A PDSZ ezzel szemben úgy látja, „nehezen képzelhető el olyan nézőpont, ahonnan nézve Czunyiné Bertalan Judit kijelentései igazolhatóak lennének. Talán a Szalay utca államtitkársági szobáiban van ilyen – pl. az államtitkári íróasztal -, azt azonban biztonsággal kijelenthetjük, hogy az iskolák tantermeiből, folyosóiról, tanári szobáiból tekintve egészen más kép bontakozik ki.”

Emlékeztetnek: 2015. szeptember elsejével nem történt más, mint hogy a kormány betartotta a törvényt, szerintük „demokratikus országban ezért nem kellene sajtótájékoztatót tartani.” Nehezményezik, hogy bár Czunyiné beszámolt arról, hogy nyolcezer pedagógus, és kétezer óvodapedagógus bevonásával készíttettek az életpályamodellt érintő kutatást végeztettek, a résztvevők összetételéről az államtitkár nem beszélt. A kutatás szerint a mesterpedagógusok 93 százaléka, valamint az intézményvezetők 73 százaléka támogatja az életpályát. A PDSZ szerint a megkérdezettek száma nem éri el a pedagógus létszám tíz százalékát, „ami így közel sem maga a megtestesült reprezentativitás, viszont jól hangzik”.

„A valóság az, hogy nincs ma Magyarországon elégedett pedagógus”, mivel a béremelés mellé „brutálisan megnövekedett a munkaterhelés”, túlórázni kénytelenek a tanárok, de ezt nekik senki nem fizeti ki.

A PDSZ szerint senki sem elégedett a minősítési rendszerrel sem, hiszen az tovább növeli az egyébként is indokolatlanul magas adminisztrációs terheket, „ráadásul az értékelési rendszer kizárólag arra alkalmas, hogy csalhatatlan pontossággal megállapítsa, hogy ki mennyire felel meg a NER által oktrojált elvárásoknak, és ki nem. Ugyanakkor abszolút alkalmatlan arra, hogy azt vizsgálja, hogy ki a – valóban – jó, a gyerekekért tenni akaró és tudó pedagógus” - írták.

Hozzászólások

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.