Keményhangú közleményben reagált a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) Czunyiné Bertalan Judit köznevelési államtitkár hétfői, a pedagógusok világnapja alkalmából tartott sajtótájékoztatóján elhangzottakra.
Czunyiné a sajtótájékoztatón elmondta: a tanárok háromszor kaptak fizetésemelést és elégedettek a helyzetükkel, az életpályamodellel és az értékelési rendszerrel. Arról is szót ejtett, hogy nem tartja szerencsésnek a Pedagógus Önértékelési Csoport (PÖCS) megnevezést, helyette a belső értékelési csoport (BECS) megnevezést szorgalmazza.
A PDSZ ezzel szemben úgy látja, „nehezen képzelhető el olyan nézőpont, ahonnan nézve Czunyiné Bertalan Judit kijelentései igazolhatóak lennének. Talán a Szalay utca államtitkársági szobáiban van ilyen – pl. az államtitkári íróasztal -, azt azonban biztonsággal kijelenthetjük, hogy az iskolák tantermeiből, folyosóiról, tanári szobáiból tekintve egészen más kép bontakozik ki.”
Emlékeztetnek: 2015. szeptember elsejével nem történt más, mint hogy a kormány betartotta a törvényt, szerintük „demokratikus országban ezért nem kellene sajtótájékoztatót tartani.” Nehezményezik, hogy bár Czunyiné beszámolt arról, hogy nyolcezer pedagógus, és kétezer óvodapedagógus bevonásával készíttettek az életpályamodellt érintő kutatást végeztettek, a résztvevők összetételéről az államtitkár nem beszélt. A kutatás szerint a mesterpedagógusok 93 százaléka, valamint az intézményvezetők 73 százaléka támogatja az életpályát. A PDSZ szerint a megkérdezettek száma nem éri el a pedagógus létszám tíz százalékát, „ami így közel sem maga a megtestesült reprezentativitás, viszont jól hangzik”.
„A valóság az, hogy nincs ma Magyarországon elégedett pedagógus”, mivel a béremelés mellé „brutálisan megnövekedett a munkaterhelés”, túlórázni kénytelenek a tanárok, de ezt nekik senki nem fizeti ki.
A PDSZ szerint senki sem elégedett a minősítési rendszerrel sem, hiszen az tovább növeli az egyébként is indokolatlanul magas adminisztrációs terheket, „ráadásul az értékelési rendszer kizárólag arra alkalmas, hogy csalhatatlan pontossággal megállapítsa, hogy ki mennyire felel meg a NER által oktrojált elvárásoknak, és ki nem. Ugyanakkor abszolút alkalmatlan arra, hogy azt vizsgálja, hogy ki a – valóban – jó, a gyerekekért tenni akaró és tudó pedagógus” - írták.
