Odacsapott a hoffmanni közoktatásnak a Süddeutsche Zeitung

A budapesti központ "ellenőriz minden apróságot" az egész országban, a rendszert bíráló tanárok "úgy érzik...

  • MTI
Fazekas István

A budapesti központ "ellenőriz minden apróságot" az egész országban, a rendszert bíráló tanárok "úgy érzik, szorongatják őket" - írja a Süddeutsche Zeitung hétfői számában a magyar közoktatási rendszer átalakításáról. A szerző, Cathrin Kahlweit véleménye szerint a tanterv "központi témája a haza és a hősiesség".

Az Orbán Viktor vezette magyar kormány hivatalba lépésekor nemzeti forradalmat hirdetett és kétharmados parlamenti többsége révén sok kis forradalmat bonyolított le. Ezek egyike az iskolarendszer központosítása és államosítása - vélte a szerző, aki idézte Kumin Ferencnek a nemzetközi kommunikációért felelős helyettes államtitkárnak azt a megállapítását, hogy a Klik szakemberekből álló átlátható szervezet, amely közvetlen politikai irányítás nélkül végzi a munkáját.

A tantervvel kapcsolatban felmerült az "indoktrináció" vádja - írta Kahlweit, megjegyezve, hogy "antiszemita" szerzők, köztük Wass Albert és Nyirő József művei is szerepelnek a tantervben. Klinghammer István felsőoktatási államtitkár a két szerzővel kapcsolatban a lapnak nyilatkozva úgy vélekedett, hogy "pártpolitikailag" motivált és "túlzó" bírálatokról van szó.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.