Nyilvános lett a Klik pénzügyi beszámolója, ám van néhány trükk körülötte

Egyelőre nem tudni, hogy mikor készültek a dokumentumok, amikre több évet kellett várni.

  • Eduline
Túry Gergely

Éveken keresztül jogellenesen nem voltak elérhetőek a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ gazdálkodására vonatkozó beszámolók - hívta fel a figyelmet a Magyar Nemzet csütörtöki lapszáma. Eddig pontosan azt sem lehetett tudni, hogy hányan dolgoznak a Kliknél, mekkora fizetést kapnak, valamint az ötmillió forint feletti szerződéseket sem tették közzé. Hétfő óta elérhetőek az éves beszámolók.

A lap kiszúrta, hogy a 2013. évre vonatkozó beszámolót tartalmazó fájlt csak 2015. szeptemberében készítették, ami azért is fontos, mert ezen beszámolón kellett alapuljon a központ 2014. évi költségvetése. A Klik sajtóosztálya erre úgy reagált, hogy valójában már 2014-ben elkészült a beszámoló, de azt nem árulták el, hogy melyik hónap melyik napján. Az sem derült ki, hogy a 2014. évre vonatkozó jelentés mikor készült el.

Csak a Tigáz 72 milliót hajtott be a Kliken a számlákon túl

Korábban megpróbáltuk felbecsülni, hogy a fizetetlen számlák miatt mekkora késedelmes tartozást halmozott fel a Klik, de önmagában a Tigáz lefedte az összeg jelentős részét. A késedelmes tartozások így könnyen százmilliókkal növelhették az eredeti tartozásállományt, a puszta tétlenség és a Klik költségvetésének alultervezése miatt.

A lap felveti a kérdést, ha valamilyen okból mégsem készültek el a beszámolók, akkor mi alapján bólintott rá a parlament a Klik következő évi költségvetésére - ezekből kellene látszódjon, hogy megfelelően bántak-e a közpénzzel. Mint ismert, a Klik költségvetése jelentősen alultervezett volt az eltelt években, ami 2016. év elejére 17 milliárd forintos adósságot halmozott fel. Ez július elejére 620 millió forintra mérséklődött.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.