Nyilvános lett a Klik pénzügyi beszámolója, ám van néhány trükk körülötte

Egyelőre nem tudni, hogy mikor készültek a dokumentumok, amikre több évet kellett várni.

  • Eduline
Túry Gergely

Éveken keresztül jogellenesen nem voltak elérhetőek a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ gazdálkodására vonatkozó beszámolók - hívta fel a figyelmet a Magyar Nemzet csütörtöki lapszáma. Eddig pontosan azt sem lehetett tudni, hogy hányan dolgoznak a Kliknél, mekkora fizetést kapnak, valamint az ötmillió forint feletti szerződéseket sem tették közzé. Hétfő óta elérhetőek az éves beszámolók.

A lap kiszúrta, hogy a 2013. évre vonatkozó beszámolót tartalmazó fájlt csak 2015. szeptemberében készítették, ami azért is fontos, mert ezen beszámolón kellett alapuljon a központ 2014. évi költségvetése. A Klik sajtóosztálya erre úgy reagált, hogy valójában már 2014-ben elkészült a beszámoló, de azt nem árulták el, hogy melyik hónap melyik napján. Az sem derült ki, hogy a 2014. évre vonatkozó jelentés mikor készült el.

Csak a Tigáz 72 milliót hajtott be a Kliken a számlákon túl

Korábban megpróbáltuk felbecsülni, hogy a fizetetlen számlák miatt mekkora késedelmes tartozást halmozott fel a Klik, de önmagában a Tigáz lefedte az összeg jelentős részét. A késedelmes tartozások így könnyen százmilliókkal növelhették az eredeti tartozásállományt, a puszta tétlenség és a Klik költségvetésének alultervezése miatt.

A lap felveti a kérdést, ha valamilyen okból mégsem készültek el a beszámolók, akkor mi alapján bólintott rá a parlament a Klik következő évi költségvetésére - ezekből kellene látszódjon, hogy megfelelően bántak-e a közpénzzel. Mint ismert, a Klik költségvetése jelentősen alultervezett volt az eltelt években, ami 2016. év elejére 17 milliárd forintos adósságot halmozott fel. Ez július elejére 620 millió forintra mérséklődött.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.