Mindössze a diákok 15 százaléka maradna Magyarországon

A Lehet Más a Politika (LMP) által indított felmérés eddigi eredményei szerint a fiataloknak csak a tizenöt százaléka maradna mindenképpen Magyarországon, a tömeges kivándorlás az egyik legfontosabb probléma – mondta az ellenzéki párt ifjúsági szakszóvivője.

  • Eduline

Kanász-Nagy Máté hangsúlyozta, hogy a kérdéssel mindenképpen foglalkozni kell, ha „nem akarunk unokák nélküli ország” lenni. Hozzátette: az LMP szerint az érintettek megkérdezése, a kivándorlás tényezőinek megismerése a legfontosabb. Ezért terjesztették ki a korábban a külföldön élő magyarokat és az egészségügyi dolgozókat vizsgáló „Retúr” konzultációjukat egy hónapja a közép- és a felsőfokú oktatásban tanuló diákokra is. Így szerezhettek diplomát ingyen: külföldi egyetemek tandíj nélkül

A kutatás szerint a magyar diákok több mint egyharmada mindenképpen külföldön szeretné folytatni tanulmányait, további egyharmaduk pedig gondolkodik ezen. Azok aránya, akik teljesen kizárták, hogy tartósan külföldön telepedjenek le, csupán tizenöt százalék – emelte ki az ifjúsági szakszóvivő. A külföldi ösztöndíjakról itt találtok részleteket

Kanász-Nagy Máté szerint a fiatalok Magyarországon tartásához kedvezőbb munkalehetőségekre, kielégítőbb lakhatási körülményekre és színvonalasabb oktatásra lenne szükség, de úgy gondolja, nagyon fontos a jobb közhangulat is: a diákok érezzék azt, hogy valaki törődik velük.

Az LMP álláspontja szerint a kormány mintha lemondana a fiataljairól, a kérdéseikre nincsenek válaszai, a problémáikra nincsenek megoldásai. A helyzet javítása érdekében az ellenzéki párt többek között javasolja a közösségi bérlakásszektor fejlesztését, a tandíj eltörlését a felsőoktatásban, valamint a vállalkozásfejlesztési programok kiterjesztését, a legfontosabbnak azonban azt tartják, hogy foglalkozzanak a fiatalokkal.

A diákoknak szóló „Retúr” konzultáció az interneten zajlik, a kutatás még nem zárult le. A kérdőívet eddig nagyjából ötszáz fiatal töltötte ki.

Hozzászólások

„Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre” – Kőszegi Krisztián az iskolakezdési támogatásról

Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.

Ilyen feltételek mellett kapnák vissza a pedagógusok a sztrájkjogukat a benyújtott törvényjavaslat alapján

Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.

„Több mint száz óra pluszmunkáért bruttó 17 ezer forint járt” – így érzékeltette a pedagógusok túlzott adminisztrációs terheit Müller Anna

A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.

Megszavazta az Országgyűlés a TÉR felfüggesztését

A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.