Mindössze a diákok 15 százaléka maradna Magyarországon

A Lehet Más a Politika (LMP) által indított felmérés eddigi eredményei szerint a fiataloknak csak a tizenöt százaléka maradna mindenképpen Magyarországon, a tömeges kivándorlás az egyik legfontosabb probléma – mondta az ellenzéki párt ifjúsági szakszóvivője.

  • Eduline

Kanász-Nagy Máté hangsúlyozta, hogy a kérdéssel mindenképpen foglalkozni kell, ha „nem akarunk unokák nélküli ország” lenni. Hozzátette: az LMP szerint az érintettek megkérdezése, a kivándorlás tényezőinek megismerése a legfontosabb. Ezért terjesztették ki a korábban a külföldön élő magyarokat és az egészségügyi dolgozókat vizsgáló „Retúr” konzultációjukat egy hónapja a közép- és a felsőfokú oktatásban tanuló diákokra is. Így szerezhettek diplomát ingyen: külföldi egyetemek tandíj nélkül

A kutatás szerint a magyar diákok több mint egyharmada mindenképpen külföldön szeretné folytatni tanulmányait, további egyharmaduk pedig gondolkodik ezen. Azok aránya, akik teljesen kizárták, hogy tartósan külföldön telepedjenek le, csupán tizenöt százalék – emelte ki az ifjúsági szakszóvivő. A külföldi ösztöndíjakról itt találtok részleteket

Kanász-Nagy Máté szerint a fiatalok Magyarországon tartásához kedvezőbb munkalehetőségekre, kielégítőbb lakhatási körülményekre és színvonalasabb oktatásra lenne szükség, de úgy gondolja, nagyon fontos a jobb közhangulat is: a diákok érezzék azt, hogy valaki törődik velük.

Az LMP álláspontja szerint a kormány mintha lemondana a fiataljairól, a kérdéseikre nincsenek válaszai, a problémáikra nincsenek megoldásai. A helyzet javítása érdekében az ellenzéki párt többek között javasolja a közösségi bérlakásszektor fejlesztését, a tandíj eltörlését a felsőoktatásban, valamint a vállalkozásfejlesztési programok kiterjesztését, a legfontosabbnak azonban azt tartják, hogy foglalkozzanak a fiatalokkal.

A diákoknak szóló „Retúr” konzultáció az interneten zajlik, a kutatás még nem zárult le. A kérdőívet eddig nagyjából ötszáz fiatal töltötte ki.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.