A mindennapos testnevelés fontosságát hangsúlyozta előadásában Czene Attila, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium (NEFMI)...
A mindennapos testnevelés fontosságát hangsúlyozta előadásában Czene Attila, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium (NEFMI) sportért felelős államtitkára az "Oktatás a Sportban - Sport az Oktatásban" című szakmai konferencián, csütörtökön.
"A mindennapos testnevelésnek nincs alternatívája az iskolákban, számos helyen, ahol kísérleti jelleggel, felmenő rendszerben már bevezették a heti öt testnevelésórát, objektív módon bizonyítható a mozgás preventív és számos pozitív hatása a gyermekek pszichés és fizikai kondíciójára egyaránt" - jelentette ki a NEFMI tájékoztatása szerint az államtitkár az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Egészségfejlesztési és Sporttudományi Intézete és az ELTE Sport Kft. által szervezett szimpóziumon, amelyen a testnevelés és az iskolai sport témakörén belül a sport- és az oktatásfejlesztés közös feladatait egyeztették a szakértők.
Czene Attila hozzátette: az igazi cél az, hogy a sport az emberek életvitelének részévé váljon, érdemes minél többféle sportmozgással megismerkedni, ezért szeretnék átalakítani a testnevelés órák tanyagát, és olyan új mozgásformákkal színesíteni a tanórákat, melyekkel eddig csak szórványosan találkozhattak a fiatalok. A mindennapos testnevelés kapcsán a téma szakértői szemléltették a szolnoki és hódmezővásárhelyi gyakorlatot.
Balogh Gábor sportügyekért felelős miniszterelnöki tanácsadó a sportiskolák rendszerének lehetséges fejlesztési irányairól számolt be. A tanácsadó szerint fontos a sportiskolák továbbfejlesztése, valamint a módszertani központok vizsgálata, illetve a sportiskolák országos szintű lefedettsége is. A szakmai fórumon többek közt olyan beszámolókat is tartottak, amelyekkel bemutatták a testnevelés, a testkultúra és az iskolai sport szerepét a közoktatási rendszerben, valamint új Nemzeti alaptantervben és kerettantervekben.
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
