A mindennapos testnevelés fontosságát hangsúlyozta előadásában Czene Attila, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium (NEFMI)...
A mindennapos testnevelés fontosságát hangsúlyozta előadásában Czene Attila, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium (NEFMI) sportért felelős államtitkára az "Oktatás a Sportban - Sport az Oktatásban" című szakmai konferencián, csütörtökön.
"A mindennapos testnevelésnek nincs alternatívája az iskolákban, számos helyen, ahol kísérleti jelleggel, felmenő rendszerben már bevezették a heti öt testnevelésórát, objektív módon bizonyítható a mozgás preventív és számos pozitív hatása a gyermekek pszichés és fizikai kondíciójára egyaránt" - jelentette ki a NEFMI tájékoztatása szerint az államtitkár az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Egészségfejlesztési és Sporttudományi Intézete és az ELTE Sport Kft. által szervezett szimpóziumon, amelyen a testnevelés és az iskolai sport témakörén belül a sport- és az oktatásfejlesztés közös feladatait egyeztették a szakértők.
Czene Attila hozzátette: az igazi cél az, hogy a sport az emberek életvitelének részévé váljon, érdemes minél többféle sportmozgással megismerkedni, ezért szeretnék átalakítani a testnevelés órák tanyagát, és olyan új mozgásformákkal színesíteni a tanórákat, melyekkel eddig csak szórványosan találkozhattak a fiatalok. A mindennapos testnevelés kapcsán a téma szakértői szemléltették a szolnoki és hódmezővásárhelyi gyakorlatot.
Balogh Gábor sportügyekért felelős miniszterelnöki tanácsadó a sportiskolák rendszerének lehetséges fejlesztési irányairól számolt be. A tanácsadó szerint fontos a sportiskolák továbbfejlesztése, valamint a módszertani központok vizsgálata, illetve a sportiskolák országos szintű lefedettsége is. A szakmai fórumon többek közt olyan beszámolókat is tartottak, amelyekkel bemutatták a testnevelés, a testkultúra és az iskolai sport szerepét a közoktatási rendszerben, valamint új Nemzeti alaptantervben és kerettantervekben.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
