Matekból buktak meg messze a legtöbben a tavalyi érettségin
A legtöbb diák sikeresen érettségizik, de tantárgyanként jelentős különbségek vannak. 2025-ben matekból volt a legtöbb sikertelen vizsga, a legjobban pedig angolból teljesítettek a diákok.
Mindenki/ Meteor Filmstúdió
A forgatókönyv első változata 2012-ben készült, a film első felét Deák Kristóf két angol társával igaz történet - egy svéd lakótársnőjének elbeszélése alapján - írta meg, de akkor még angol környezetben játszódott.
"A Mindenki sztoriját egy svéd lakótársamtól hallottam Londonban, vele történt meg hasonló eset gyerekkorában. Kórusban énekelt, de a vezető tanárnő egy nap félrevonta, és azt kérte tőle, ne énekeljen, csak tátogjon, mondván, nem elég jó a hangja. Később kiderült, hogy a pedagógus még másik ötven gyerektől kérte négyszemközt ugyanezt, vagyis tulajdonképpen a fél kórus tátogott. Így nyertek díjakat és utaztak külföldi fellépésekre. Az ügy kipattant, a szülők felháborodtak, a kórus feloszlott" - mondta Deák Kristóf a kortarsonline-nak.
A forgatáson a budapesti Bakáts téri Ének-Zenei Általános Iskola negyven diákja vett részt. A kórus egyébként ottalvós Oscar-váró bulit szervezett az iskolában, itt megnézhetitek, hogyan örültek a díjnak.
A kórust több különböző iskolai kórus közül választotta ki Deák Kristóf.
A film udvari és iskolai jeleneteit nem a Bakáts téri iskolában, hanem a II. kerületi Szent Angéla Ferences Általános Iskolában és Gimnáziumban, valamint a a Szent Gellért Katolikus Általános Iskola és Gimnázium Krisztina téri épületében forgatták.
A Szent Gellért Katolikus Általános Iskola és Gimnázium folyosója
Mindenki / Meteor Filmstúdió
A film a kilencvenes évek elején játszódik.
A 25 perces filmet hat forgatási nap alatt vették fel, a vágás és az utómunka azonban egy évig tartott.
A film zárójelenetében Balázs Árpád Bodazvirág című kórusművét éneklik a gyerekek. Érdekesség, hogy a film zeneszerzője Balázs Árpád fia, Balázs Ádám volt, aki így saját édesapja művét építette be a filmbe.
