A katolikus iskolák javára gyűjtenek ma országszerte az egyház templomaiban. A katolikus egyház az idei tanévben 125 199 fiatal oktatásáról gondoskodik, oktatási intézményeikben 11 894 pedagógus dolgozik - közölte a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia.
"Az adakozás évről évre bizonyítja, hogy milyen sokan szívükön viselik" a katolikus egyház "oktatási-nevelési szolgálatának támogatását" - írták.
A Balog Zoltán lelkész által vezetett oktatásért is felelős minisztérium is "szívén viselheti" az egházi iskolák sorsát, lobbierejét kihasználva 54 milliárd forintot különítettek el az egyházi intézmények számára 2016 decemberében, ezzel 120 egyházi tulajdonú intézményt modernizál az állam. Korábban megírtuk, hogy rendkívül megszaporodtak az egyházi intézmények, ugyanis a Klik elől menekülő önkormányzati iskolák közülsokan inkább az egyház részére adták az iskoláikat.
Magyarországon 289 katolikus intézmény 636 tagintézménnyel van jelen a közoktatásban. Az idei tanévben 143 óvodát, 232 általános iskolát, 92 gimnáziumot, 29 szakközépiskolát, 51 szakgimnáziumot, 55 kollégiumot és 34 alapfokú művészeti iskolát tart fenn 16 egyházmegye, 27 szerzetesrend és 3 egyéb egyházi szervezet - olvasható az MKPK közleményében.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
