Tudod mi az a narantsszínű kéngyúlatsavas dárdats? Nem? Nos, egy kémiai fogalom a magyar nyelvújítók szerint.
Azt biztos tanultátok – vagy fogjátok -, hogy Magyarországon az 1700-as évek végén éledt fel a nyelvújító mozgalom, amelynek lényege az volt, hogy tudatos és tömeges változtatásokat hajtanak végre a nyelven. A magyar nyelvújítás egyik nagy célkitűzése volt a magyar nyelv megtisztítása a jövevényszavaktól. Az új szavak gyártása sok tekintetben az idegen szavak magyarosításáért folyt, de legtöbbször igen nyakatekert formákat sikerült csak alkotni.
A szabadságharc bukása után a nyelvújító lendület alábbhagyott, hogy aztán a kiegyezést követően újra nekibátorodjon. A láncreakciószerű burjánzásnak a huszadik század elején a józan ész vetett véget, de a termésből számos szókonstrukció megmaradt, amit ma már a köznyelvbe épülve használunk – írta az Index.
A nyelvújítás hatása az addig szinte csak idegen szavakat használó fiatal tudományágban, a kémiában 1800 körül jelentkezett először. De akkor olyan szavakat sikerült kitalálniuk, mint a kénsavas kínadék vagy az elégedett sóskasavas hamag. Sőt, mint az egenyfaegenykönszényszenőkönlegvizegy.
A kémiai nyelvújítás Frankensteinje minden bizonnyal Schuster János, aki mesteri érzékkel klónozott olyan mutánsszavakat, mint például a zőldlőgyúlatsavas sulyag (Murias barytae), a kénsavas rézagos húgyag (Cuprum ammonia cum) vagy a szunnyasztdék, ami amúgy a morfium magyarított megfelelője lett volna.
Schuster egyébként inkább „privát passióból” faragcsálta a szavakat, ám tanítványai felkapták hobbiját, és sorozatban születtek meg az értekezések a narantsszínű kéngyúlatsavas dárdatsról (Sulfur auratum antimonii, azaz antimon-pentaszulfid), a kénsavas keseragról (Sulfas magnesiae, azaz magnézium-szulfát), a ketted-férjagsavas hamagról (Bi-arsenias kali), az alfojtósavas bátragról (Subnitras bismuthici, azaz bizmut-szubnitrát), vagy a kénsavas hézagról.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
