Elfogadhatatlannak tartja a Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége (MEOSZ), hogy a fővárosi...
Elfogadhatatlannak tartja a Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége (MEOSZ), hogy a fővárosi önkormányzat a 2013-2014-es tanévtől már nem indít új szakközépiskolai évfolyamot a Mexikói úti mozgásjavító iskolában.
A szervezet hétfői közleménye szerint a Mozgásjavító Általános Iskola, Szakközépiskola, Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény és Diákotthon az országban egyedülálló módon korszerű oktatást, terápiákat, mozgásfejlesztést, egészségügyi ellátást és gondozást biztosít a legsúlyosabb mozgássérült gyermekek részére, mindezt a legfelkészültebb szakemberekkel. A Mexikói úti intézmény szakközépiskolája 2009-ben kezdte meg működését egy 3,5 milliárd forintos fejlesztést követően, amelynek nagy részét a főváros állta.
Az intézményben jelenleg három évfolyamon mintegy 30 súlyosan mozgássérült diák tanul. A MEOSZ tiltakozásának adott hangot amiatt, hogy a fenntartó fővárosi önkormányzat a következő tanévtől már nem indít új szakközépiskolai évfolyamot és a meglévő három évfolyamot is meg akarja szüntetni. A szervezet szerint a főváros két másik szakközépiskolát javasol az érintetteknek, ahol a diákok kizárólag informatikát tanulhatnának és az épületek csak részlegesen alkalmasak az ellátásra.
Álláspontjuk szerint a 2013-as évfolyam elindításához csak egy tantermet kellene kialakítani és berendezni. Mint írták, a középiskola nem külön épületben működik, hanem az általános iskolával közösen, így a döntéssel az önkormányzat működési költséget nem spórol, miközben kihasználatlanul hagy egy 3,5 milliárdos fejlesztést.
A MEOSZ elnöke levélben fordult Tarlós István főpolgármesterhez és Balog Zoltánhoz, az emberi erőforrások miniszteréhez amiatt, hogy az integrált oktatásra nem alkalmas tanulók folytathassák a mozgásjavítóban a tanulmányaikat.
Budapesti gimnázium vezeti a HVG 2027-es alapítványi és magániskolai rangsorát, de a legjobb három közé egy győri intézmény is bekerült. Mutatjuk az öt legjobb iskolát.
A Pedagógusok Szakszervezetének elnöke szerint továbbra is jelentős a lemorzsolódás a tanárképzésben, amin az sem segít, hogy egyre alacsonyabb pontszámokkal lehet bekerülni a pedagógiai szakokra. A béremelések ellenére továbbra is kevesen szereznek diplomát az ötéves tanárképzésben.
Több tízezer egyetemista és oktató vonult utcára csütörtökön Bécsben, hogy az osztrák felsőoktatás tervezett költségvetése ellen tiltakozzon. A hallgatók attól tartanak, hogy a forráshiány miatt kevesebb oktató, kevesebb egyetemi kurzus és nehezebb diplomaszerzés várhat rájuk.
Rázsi Botond Miklós, a Nemzeti Pedagógus Kar megbízott elnöke szerint sok tanár számára nem szimpatikus, hogy a szervezetet az előző kormány mesterségesen hozta létre. A Telexnek adott interjújában arról is beszélt, hogy soha nem kapott politikai utasítást, és szerinte a pedagóguskarnak nem feladata tiltakozásra biztatni a tanárokat. A szervezet jövője egyelőre bizonytalan, az új elnökről februárban döntenek.
2027. január 1-jétől nem használhatnak közösségi médiát a 15 éven aluliak Görögországban. Az új szabályozás többek között a Facebookot, az Instagramot és a TikTokot is érinti.
A nevelést-oktatást közvetlenül segítő dolgozók nemcsak a pedagógusok munkáját támogathatják, hanem bizonyos feltételekkel önálló foglalkozásokat is tarthatnak az iskolákban. Szaktanári órák megtartására azonban a munkakörük nem jogosítja fel őket. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint a gyakorlatban mégis előfordul, hogy a pedagógiai asszisztensekre olyan feladatokat bíznak, amelyeket a végzettségük alapján nem láthatnának el.
Az Európai Parlament az Európai Bizottság által javasolt 40,827 milliárd euró helyett 47,388 milliárd eurós keretösszeget szeretne biztosítani az Erasmus következő hétéves időszakára. A képviselők hangsúlyozták, hogy a nagyobb költségvetés elengedhetetlen ahhoz, hogy a program ne csupán egy szűk réteg kiváltsága legyen.
