Horn György, az Alapítványi és Magániskolák Egyesületének (AME) elnöke szerint az új köznevelési törvényjavaslat az...
Horn György, az Alapítványi és Magániskolák Egyesületének (AME) elnöke szerint az új köznevelési törvényjavaslat az alapítványi iskolákat nem lehetetleníti el, de megnehezíti a működésüket. Az elnök úgy fogalmazott: az új jogszabályjavaslat „bizonyos értelemben kiszorítja az alapítványi szférát azzal, hogy a járási állami iskolarendszer mellé csak az egyháziakat rendeli, és nem definiálja (...) a szektorsemlegesség elvét”.
Szeretnék elérni, hogy az alapítványi iskolák megkapják az alapnormát, illetve az egyházi iskolákkal azonos mértékű támogatást kapjanak – mutatott rá. Véleménye szerint nem egységes, központi állami iskolarendszerre van szükség, hanem „nagyon színes, nagyon változatos rendszerre, ahol az államnak feladatai vannak (...): esélyt kell teremtenie, és nem diktálni, nem elrendelni”.
Megemlítette, hogy az elmúlt 23 évben „millió olyan program, projekt keletkezett, amelyet nem szabad kidobni és megnehezíteni”. Komoly problémának nevezte, hogy a magyar iskolarendszer „erősen szelektál, ugyanakkor ez a törvényjavaslat erősíti a szelekciót, kasztosít”, és kizárja a nemzeti alaptantervből a szakiskolákat.
Felhívta a figyelmet arra is, hogy Magyarországon még mindig kevesebb az egyetemista, mint az európai átlag, még mindig kevesebben érettségiznek, és kevesebben beszélnek idegen nyelveket is. Mint mondta, nem akarják, hogy egyedi politikai döntésektől függjön az alapítványi iskolák működése. Magyarországon 244 ezer gyerek jár alapítványi iskolába – tette hozzá. Szólt arról is, hogy „az alapítványi szférában van a legtöbb hátránykompenzáló és alternatív iskola”, amelyek létét szerinte bürokratikus akadályokkal megnehezítették.
Annak a véleményének is hangot adott, hogy ezt a törvényjavaslatot „nem lenne szabad megszavazni, és javítani sem nagyon lehet”. Ez abból is látszik, hogy több mint 300 módosító indítvány érkezett a jogszabályjavaslathoz – mondta. Elkaszálja a kormány az alapítványi iskolákat? Összefoglalónkat itt olvashatod.
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.
Ha kíváncsiak vagytok, hány pontos lett az idei kompetenciamérésetek matekból vagy szövegértésből, akkor mutatjuk, hol érhetitek el a pontszámaitokat.
Urna, szavazólap, strigulák - még a szülési szabadságon lévő kollégák is anonim véleményezhették az iskolaigazgató-választáson induló jelöltetek a szentesi Koszta József Általános Iskolában. A tantestület korábban több lehetséges fórumon és írásban jelezte az igazgatónővel kapcsolatos panaszait.
A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.
Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.
Mutatjuk, mikor lesznek a szünetek, és meddig tart az első félév.
Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.
A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.
