Magyarországé az unió egyik legrosszabb eredménye

A válság leginkább a 25 év alattiakat érte el. Magyarországon 15 százalékra ugrott azoknak az aránya, akik nem dolgoznak, de nem is tanulnak semmit. Az igazi vesztesek azonban a 18 év alattiak, a szegénységi mutatók terén hazánké az unió egyik legrosszabb adata.

  • Eduline
Túry Gergely

Míg a legtöbb állam nem nyúl hozzá az időskori ellátáshoz, a nyugdíjakhoz, így a nyugdíjasok élethelyzete sokkal kisebb mértékben romlott 2007 és 2013 között, mint akár a 25 év alattiaknak. A Bruegel Intézet felmérése szerint a válság leginkább a fiatalabb korosztályt sújtotta. A munkanélküliség például sokkal nagyobb arányban érintette őket; a 15–24 éves korosztályban állást keresők aránya az unió átlagában csaknem nyolc százalékponttal emelkedett, ez átlagosan 23,7 százalék.

Még nagyobb arányban nőtt a körükben az úgynevezett NEET-ráta, amely azokat a 15–24 év közötti fiatalokat veszi számba, akik nem dolgoznak, nem tanulnak és nem vesznek részt semmilyen képzésben sem. Cipruson és Görögországban megduplázódott a számuk, Magyarországon pedig 12-ről 15 százalék felé ugrott - írta a Népszabadság.

A 18 év alattiak a válság igazi vesztesei: több tagállamban drámai a romlás. Magyarország különösen rosszul áll: 2007-ben is rendkívül magas volt a szegénységi mutató, ám ez 2013-ra az unió egyik legrosszabb adata lett. A válság előtt minden negyedik fiatal szegénynek számított, ez az arány 2013-ra 35 százalékra romlott. Tavaly javulás volt megfigyelhető, ám még mindig majd minden harmadik 18 év alatti szegény Magyarországon. Ennél rosszabbat csak Bulgária produkált.

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Felsőoktatás
Palotás Zsuzsanna

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.

Közoktatás
Pukli István