A válság leginkább a 25 év alattiakat érte el. Magyarországon 15 százalékra ugrott azoknak az aránya, akik nem dolgoznak, de nem is tanulnak semmit. Az igazi vesztesek azonban a 18 év alattiak, a szegénységi mutatók terén hazánké az unió egyik legrosszabb adata.
Míg a legtöbb állam nem nyúl hozzá az időskori ellátáshoz, a nyugdíjakhoz, így a nyugdíjasok élethelyzete sokkal kisebb mértékben romlott 2007 és 2013 között, mint akár a 25 év alattiaknak. A Bruegel Intézet felmérése szerint a válság leginkább a fiatalabb korosztályt sújtotta. A munkanélküliség például sokkal nagyobb arányban érintette őket; a 15–24 éves korosztályban állást keresők aránya az unió átlagában csaknem nyolc százalékponttal emelkedett, ez átlagosan 23,7 százalék.
Még nagyobb arányban nőtt a körükben az úgynevezett NEET-ráta, amely azokat a 15–24 év közötti fiatalokat veszi számba, akik nem dolgoznak, nem tanulnak és nem vesznek részt semmilyen képzésben sem. Cipruson és Görögországban megduplázódott a számuk, Magyarországon pedig 12-ről 15 százalék felé ugrott - írta a Népszabadság.
A 18 év alattiak a válság igazi vesztesei: több tagállamban drámai a romlás. Magyarország különösen rosszul áll: 2007-ben is rendkívül magas volt a szegénységi mutató, ám ez 2013-ra az unió egyik legrosszabb adata lett. A válság előtt minden negyedik fiatal szegénynek számított, ez az arány 2013-ra 35 százalékra romlott. Tavaly javulás volt megfigyelhető, ám még mindig majd minden harmadik 18 év alatti szegény Magyarországon. Ennél rosszabbat csak Bulgária produkált.
Amikor az oktatás megújításáról, modernizációjáról vagy az önálló, tanulóközpontú tanulásról beszélünk, hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy a változás útjában csupán a begyepesedett tantervek, a bürokrácia vagy a vaskalapos pedagógusok állnak. Azt gondoljuk: ha végre megadnánk a diákoknak a teljes szabadságot, a választási lehetőséget és a bizalmat, ők boldogan élvén vele azonnal virágzásnak indulnának. Vélemény.
Összesen 195, daganatos betegséggel küzdő vagy a gyógyulás útján járó gyerek alkotásait lehet megnézni a Magyar Nemzeti Múzeum új időszaki kiállításán. A rajzok között a kórházi élmények és a félelem is megjelennek, de elsősorban arról mesélnek, ami a gyerekeket a betegségen túl foglalkoztatja: családról, barátságról, szerelemről, sportról, zenéről és álmokról.
Bár a szakképzési ösztöndíj már szeptemberre is jár, az első utalásra várhatóan októberig kell várni. Ekkor viszont egyszerre két havi összeget kaphatnak a diákok.
A III. PedagógusFesztiválon a szervezők ígérete szerint a 2026/2027-es tanév legfontosabb oktatási kérdései kerülnek napirendre, többek között Naderi Zsuzsanna, Szűcs Dóra és Bódis Kriszta is a meghívottak között vannak.
@eduline.hu „A pedagógusok féltek meghívni, bármennyire is szükségesnek, jónak tartották a civil szervezetek jelenlétét” @amnesty_magyarorszag #eduline #iskola #magyar #civilszervezetek
♬ eredeti hang - eduline.hu
Péntek délután érkezett a gyors válasz a szakma felháborodására.
Szeptember 8-ig várják a jelöléseket a Karikó Katalin Nobel-díjának pénzjutalmából alapított JATE-díjra. Három kategóriában – alumni, oktatói-kutatói és hallgatói – lehet jelölni a Szegedi Tudományegyetem közösségéhez kötődő személyeket. A Nobel-díjas kutató közben a pályakezdő fiataloknak is üzent: szerinte nem a hibátlan pályaív, hanem a kudarcok utáni újrakezdés képessége vezet sikerhez.
A jelentés arra figyelmeztet, hogy az esetek nagy része rejtve marad, főleg azért, mert a gyerekek nem tudják, kihez fordulhatnak segítségért.
