LMP: több mint 11 ezer tanárt bocsátanak el a kormány oktatási tervei miatt

Az LMP tekintélyelvűnek és esélymegvonónak tartja a közoktatási törvényjavaslatot, a párt ezért zárószavazás előtti...

  • MTI

Az LMP tekintélyelvűnek és esélymegvonónak tartja a közoktatási törvényjavaslatot, a párt ezért zárószavazás előtti módosító indítványokat nyújtott be, amelyekkel kivennék a jogszabályból a Híd-programot, a kötelező hittan és erkölcstan órákat, illetve megakadályoznák a tankötelezettségi korhatár leszállítását - hangzott el az ellenzéki párt hétfői sajtótájékoztatóján.

A jövő iskolája mindenki iskolája kell, hogy legyen, ahol mindegy, hogy melyik gyerek honnan jön - hangsúlyozta Osztolykán Ágnes. A képviselő emlékeztetett arra, hogy az LMP név szerinti szavazást kért az előterjesztésről. Mint mondta, erről egyeztettek a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetével (PDSZ) és a Hálózat a Tanszabadságért (HAT) elnevezésű, hetek óta a Kossuth téren tüntető szervezettel is.

Az LMP zárószavazás előtti módosító javaslatairól elmondta, hogy miután zsákutcás és szegregált képzési formának tartják, törölnék a törvényből a Híd-programot. Az Országgyűlés Oktatási, tudományos és kutatási bizottságának alelnöke szerint a program sérti az emberi méltóság elvét, ezért alkotmányellenes.

Az LMP szeretné megakadályozni, hogy a tankötelezettség korhatárát 18-ról 16 éves korra szállítsák le, továbbá kivenné a szövegből a kötelező hittan, illetve erkölcstan órák bevezetését. Az utóbbi óratípusokról Osztolykán Ágnes úgy vélekedett, hogy azok négy alkotmányos elvet is sértenek.

A sajtótájékoztató alatt, a szónoki pulpitus előtt egy 9 éves kislány, valamint egy öt és fél éves kisfiú tartott egy táblát. Annak felirata szerint a törvény elfogadása után 40 százalékkal csökken a gimnazisták száma, 11.400 pedagógust bocsátanak el, tömegessé válnak az iskolabezárások és nem valósul meg az esélyegyenlőség. A pedagógus életpálya megalkotásához 381 milliárd, az óvodaépítésekhez pedig 230 milliárd forint hiányzik - hirdette még a szöveg.

Hozzászólások

Hatévesek kötelező beiskolázása: nem a gyerek volt éretlen, hanem a rendszer

Mintegy ötezer diáknak kellett újra járnia az első osztályt 2020 óta minden tanévben, mert úgy kerültek iskolába, hogy valójában még nem voltak rá érettek. Ennek hátterében az előző kormány egyik döntése állt, amelynek értelmében egy bonyolult, adminisztratív eljárásban kellett a szülőknek elintézniük a plusz egy év óvodát. A 2027/2028-as tanévtől viszont az oktatási miniszter szerint rugalmasabbá teszik az óvoda és az iskola közötti átmenetet. Miklós György, a Szülői Hang egyik alapítója elmondta: hét éve vártak erre a döntésre.

@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu

Lannert Judit: lesújtó helyzetben a gyermekvédelem, 9,5 milliárdos krízisprogram indul

Kilenc és fél milliárd forintos azonnali krízisprogram indításáról döntött a kormány a gyermekvédelem területén, miután az újonnan elkészült Gyermekvédelmi Diagnózis szerint a helyzet lesújtó – jelentette be Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter. Hozzátette, a problémák 16 éve ismertek voltak a korábbi kormány előtt, amely nem a megoldásukon, hanem az elfedésükön dolgozott.