Az LMP tekintélyelvűnek és esélymegvonónak tartja a közoktatási törvényjavaslatot, a párt ezért zárószavazás előtti...
Az LMP tekintélyelvűnek és esélymegvonónak tartja a közoktatási törvényjavaslatot, a párt ezért zárószavazás előtti módosító indítványokat nyújtott be, amelyekkel kivennék a jogszabályból a Híd-programot, a kötelező hittan és erkölcstan órákat, illetve megakadályoznák a tankötelezettségi korhatár leszállítását - hangzott el az ellenzéki párt hétfői sajtótájékoztatóján.
A jövő iskolája mindenki iskolája kell, hogy legyen, ahol mindegy, hogy melyik gyerek honnan jön - hangsúlyozta Osztolykán Ágnes. A képviselő emlékeztetett arra, hogy az LMP név szerinti szavazást kért az előterjesztésről. Mint mondta, erről egyeztettek a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetével (PDSZ) és a Hálózat a Tanszabadságért (HAT) elnevezésű, hetek óta a Kossuth téren tüntető szervezettel is.
Az LMP zárószavazás előtti módosító javaslatairól elmondta, hogy miután zsákutcás és szegregált képzési formának tartják, törölnék a törvényből a Híd-programot. Az Országgyűlés Oktatási, tudományos és kutatási bizottságának alelnöke szerint a program sérti az emberi méltóság elvét, ezért alkotmányellenes.
Az LMP szeretné megakadályozni, hogy a tankötelezettség korhatárát 18-ról 16 éves korra szállítsák le, továbbá kivenné a szövegből a kötelező hittan, illetve erkölcstan órák bevezetését. Az utóbbi óratípusokról Osztolykán Ágnes úgy vélekedett, hogy azok négy alkotmányos elvet is sértenek.
A sajtótájékoztató alatt, a szónoki pulpitus előtt egy 9 éves kislány, valamint egy öt és fél éves kisfiú tartott egy táblát. Annak felirata szerint a törvény elfogadása után 40 százalékkal csökken a gimnazisták száma, 11.400 pedagógust bocsátanak el, tömegessé válnak az iskolabezárások és nem valósul meg az esélyegyenlőség. A pedagógus életpálya megalkotásához 381 milliárd, az óvodaépítésekhez pedig 230 milliárd forint hiányzik - hirdette még a szöveg.
Mintegy 150-180 ponttal csökkentek a ponthatárok több nappali tagozatos, állami ösztöndíjas alap-és osztatlan képzésen a 2026-os felvételin. Mutatjuk a tíz szakot, ahol legjobban estek vissza idén a pontok.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Nem mindenki számára ért véget a felvételi a ponthatárhirdetéssel. Akik most lemaradtak a kiszemelt egyetemről, vagy eddig nem adtak be jelentkezést, hamarosan újra próbálkozhatnak: már megvan, mikor indul az idei pótfelvételi.
Számtalan mém és legenda kering a Neptunról, ami mégiscsak az egyetemisták legfontosabb felülete. A platform sok hallgató örömére 2025-ben megújult, és jóval átláthatóbb, mint a látszólag 2008-ból ránk maradt elődje. Mutatjuk, hogyan tudsz belépni, és mire tudod használni!
