Az idei tanévben a világ 27 országában tanulnak magyar középiskolások és egyetemisták, illetve 104 külföldi diák...
Az idei tanévben a világ 27 országában tanulnak magyar középiskolások és egyetemisták, illetve 104 külföldi diák tölti tanévét Magyarországon önkéntes befogadó családoknál az AFS Magyarország Nemzetközi Csereprogram Alapítvány szervezésében.
A magyar diákok körében a 2013/14-es tanévben az Egyesült Államok és Németország volt a legnépszerűbb, az USA-t például idén 54 százalékkal többen választották a tavalyi tanévhez képest - közölte az alapítvány csütörtökön az MTI-vel.
Míg a korábbi években sok középiskolás cserediákként inkább a kalandot kereste, és az egzotikus célországokat részesítette előnyben, manapság olyan fejlett gazdaságú - főként angol és német nyelvű - célországokat választanak, amelyek nyelvén később felsőfokú tanulmányokat is folytathatnak, illetve jó eséllyel találnak állást ezen országok munkaerőpiacán.
A tapasztalatok szerint Magyarország a török, olasz, német, japán és thaiföldi tanulók népszerű célpontja. A diákcserék résztvevői nagyobb biztonságban tölthetnek hosszú hónapokat külföldön, mint azok, akik külföldi partner nélkül vetik magukat az ismeretlenbe. A cserediákok beilleszkedését megkönnyítik a befogadó családok, amelyek segítenek egyebek mellett a kulturális különbségekből fakadó nehézségek leküzdésében és a nyelvtanulásban - hangsúlyozza az alapítvány.
Az AFS a világ egyik legnagyobb, legrégebbi diákcsere-szervezete, amelyet 1947-ben a világbéke megteremtéséért hoztak létre. A szervezet jelenleg a világ több mint 50 országában működik.
2023-től kedve mindig július harmadik szerdáján hirdették ki az egyetemi ponthatárokat, ez azonban idén egy kicsit csúszik, hiszen július 23-án, csütörtökön fog majd kiderülni, hogy kit hova vettek fel.
Bár a pedagógustüntetéseket sokan béremelési harcként értelmezték, a négy éve polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok szerint a fizetés csak egy része volt a problémának. A tiltakozások valójában az oktatás autonómiájáról, a diákok helyzetéről és az egyre erősödő központi kontrollról szóltak. Erről Ocskó Emese és Tölgyfa Gergely beszélt
Nem mindig egyértelmű, mi a hatékony fellépés a diákok agresszív vagy bántalmazó viselkedésével szemben, de a Gyermekjogi Civil Koalíció új reformjavaslata támpontokat adhat egy nagyon is szükséges szemléletváltáshoz.
10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatásából kiderült, hogy a frissdiplomások 79,6 százaléka a tanulmányai mellett, legalább a képzés bizonyos szakaszaiban dolgozott. Ez a strukturális összefonódás azt jelzi, hogy a munkaerőpiac elvárásai és a hallgatók anyagi, valamint szakmai igényei már az oklevél megszerzése előtt közvetlenül összekapcsolódnak.
A fizetés továbbra is az egyik leggyakoribb elégedetlenségi forrás a pályakezdők körében, de nem ez az egyetlen. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatása szerint sok frissdiplomás a szakmai előrelépési lehetőségekkel és a munka társadalmi megbecsültségével sem elégedett maradéktalanul.
Lassan minden ötödik diák külföldi a magyar egyetemeken. A legtöbben Németországból, Kínából, Iránból és Törökországból érkeznek.
A pedagógusokra nehezedő adminisztratív terhek csökkentéséről, a diákok túlterheltségének mérsékléséről, valamint a TÉR és a pedagógus-továbbképzési rendszer felülvizsgálatáról is egyeztetett Nagy Erzsébettel, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének ügyvivőjével Lannert Judit.
