Friss középiskolai rangsor: az érettségin is tarolnak a budapesti gimnáziumok

A budapesti Fazekas Mihály Gimnázium, az ELTE Radnóti Miklós Gyakorlóiskola és a győri Révai Miklós Gimnázium végzősei teljesítenek a legjobban a középszintű érettségin a Köznevelés című szaklap 2011-es középiskolai rangsora alapján.

  • Eduline
A Fazekas Mihály Gimnázium. Évről évre a középiskolai rangsor élén végez
hvg.hu

2005 és 2009 között a Fazekas Mihály Gimnázium diákjai érték el a legjobb eredményt  a középszintű érettségin, átlagpontszámuk 88,5 volt - a második helyet az ELTE Radnóti Miklós Gimnáziuma szerezte meg 87,6 átlagpontszámmal, a harmadik pedig a győri Révai Miklós Gimnázium lett 86,1-es átlagpontszámmal.

A szakközépiskolák közül a váci Boronkay György Műszaki Középiskola (77,6), a győri Jedlik Ányos Informatikai és Gépipari Középiskola (76,9) és a szombathelyi Horváth Boldizsár Közgazdasági és Informatikai Szakközépiskola (76,8) szerzett dobogós helyet, míg a vegyes intézmények közül a gödöllői Premontrei Szent Norbert Gimnázium és Szakközépiskola (85 pont), a székesfehérvári Tóparti Gimnázium és Művészeti Szakközépiskola (84,3), valamint a budaörsi Illyés Gyula Gimnázium és Közgazdasági Szakközépiskola (82 pont) érte el a legjobb eredményt. Az összesített középiskolai rangsort itt nézhetitek meg.

Csak a középszintű érettségi számít - legalábbis a rangsorban

A tanulmány készítői minden évben a középszintű érettségin szerzett átlagpontszámot veszik figyelembe – ez persze előnytelen azoknak az intézményeknek, ahol magas az emelt szintű érettségit választó diákok száma, miközben a felsőoktatási felvételin pontosan ezek a jelentkezők indulnak nagyobb eséllyel.

Gimnázium neveTelepülésFelvételi arányNyelvvizsga arányÉrettségi átlagpontOKTV-pontszám
ELTE Radnóti Miklós GyakorlóiskolájaBudapest91,294,787,6594,9
Fazekas Mihály Fővárosi Gyakorló Általános Iskola és GimnáziumBudapest95,491,388,51269,9
Eötvös József GimnáziumBudapest84,895,583,2133,3
Révai Miklós GimnáziumGyőr89,696,786,1208,6
Herman Ottó GimnáziumMiskolc9092,481,6130
Bolyai János GimnáziumSzombathely92,495,685,9117
Lovassy László GimnáziumVeszprém83,691,582182,6
Magyar-Angol Tannyelvű GimnáziumBalatonalmádi85,298,481,566,4
ELTE Apáczai Csere János GyakorlógimnáziumBudapest85,186,285,3297
Szent István GimnáziumBudapest84,989,879,8231,6

A kutatók szerint az emelt szintű érettségi eredményei ebben az időszakban még nem jellemzik az iskolai oktatás minőségét alacsony számok és a felsőoktatási intézmények lazább követelményei miatt, ezért még nem érdemes külön mutatóként kezelni.

A középiskolai rangsorról

A középiskolákat a Köznevelés című szaklap idén a 2005 és 2009 között nyelvvizsgát szerző diákok aránya, az országos középiskolai tanulmányi versenyeken (OKTV) elért eredmények, a középszintű érettségin elért átlagpontszámok és az egyetemekre, főiskolákra felvett végzősök aránya alapján rangsorolta. Évek óta külön kategóriában indulnak a gimnáziumok, a szakközépiskolák és a vegyes - vagyis mindkét iskolatípusú osztályt indító - középiskolák.

A 2008/2009-es tanévben nyilvántartott 355 gimnázium közül a tanulmány készítői 36-ot minősítettek kiválónak, 54-et jónak és 178-at közepesnek. A 417 magyarországi szakközépiskola közül 42 szerezte meg a kiváló minősítést, 63 jó, 178 intézmény pedig közepes eredményt ért el, míg a vegyes középiskolák csoportjában 20 kiváló, 30 jó és 100 közepes teljesítményű iskola szerepel - a teljes tanulmányt a Köznevelés honlapján olvashatjátok el.

Hozzászólások

Miért van kétszer annyi SNI-s diák Békésben, mint Borsodban? – a korai fejlesztésre szoruló gyerekek 30 százaléka „láthatatlan”

Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.

„210 ezer forint volt a fizetésem osztályfőnökként” – a négy éve kirúgott tanárok szerint nem a bérük volt a legnagyobb probléma

Bár a pedagógustüntetéseket sokan béremelési harcként értelmezték, a négy éve polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok szerint a fizetés csak egy része volt a problémának. A tiltakozások valójában az oktatás autonómiájáról, a diákok helyzetéről és az egyre erősödő központi kontrollról szóltak. Erről Ocskó Emese és Tölgyfa Gergely beszélt

„A fiatalok ne csupán elszenvedői vagy véleményezői legyenek a döntéseknek” – Lannert Judit ifjúsági részvételi csoportot hoz létre

A diákok véleményét is becsatornázná az oktatáspolitikai döntésekbe az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. Lannert Judit gyereknapon jelentette be, hogy Gyermek- és Ifjúsági Részvételi Csoportot hoznak létre, amelynek feladata az lesz, hogy a fiatalok érdemben is részt vehessenek az őket érintő ügyek alakításában.

Alig van olyan hallgató, aki nem dolgozik az egyetem mellett

10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatásából kiderült, hogy a frissdiplomások 79,6 százaléka a tanulmányai mellett, legalább a képzés bizonyos szakaszaiban dolgozott. Ez a strukturális összefonódás azt jelzi, hogy a munkaerőpiac elvárásai és a hallgatók anyagi, valamint szakmai igényei már az oklevél megszerzése előtt közvetlenül összekapcsolódnak.