Korlátozták a házi feladat mennyiségét - Romániában

Romániában megtiltották a tanároknak, hogy nagymennyiségű plusz házi feladattal büntessék a diákokat.

  • MTI

Ez abból a rendeletből derült ki, amelyet Mircea Dumitru román oktatási miniszter a múlt héten írt alá, de tartalmát csak szerdán ismertette a szaktárca. Azt követően lépett hatályba a szabályozás, hogy közvita alakult ki Romániában a diákok túlterheltségéről.

A rendelet szerint a tanároknak nem szabad naponta összesen több mint két óra alatt elvégezhető házi feladatot adniuk, és ez valamennyi tantárgyra érvényes. A miniszter azt akarja, hogy az 1-8. osztályos diákok ne foglalkozzanak naponta 5-8 óránál többet tanulással. A rendelet megtiltja, hogy az előkészítő osztályokban a diákok házi feladatot kapjanak, a vakációk idejére pedig ez "általában tilos".

A tanároknak különbséget kell tenniük a kötelező és a nem kötelező otthoni feladatok között, előbbi átlagos nehézségű lehet, hogy valamennyi diák elvégezhesse, a fakultatív házi feladatot pedig a diákok képességeihez kell igazítani, és ez utóbbit csak bizonyos időszakokban lehet kiadni.

A rendelet alkalmazhatóságát számos pedagógus megkérdőjelezte. A miniszter szerint az alkalmazásában jelentős szerep hárul az iskolaszékekre és a szülőkre, akiknek jelezniük kell, ha egyes tanárok nem tartják tiszteletben az új rendelkezéseket. Az elemista diákok az iskolai órák mellett a házi feladatok elvégzésével együtt eddig naponta akár nyolc órát is tanulással töltöttek, a gimnazisták pedig 12 órát, ami a miniszter szerint túl sok.

Hozzászólások

„Tapasztaltam már olyan maximalista szülői mentalitást, hogy ha négyest vitt haza a gyerek, büntetést kapott”

Nemcsak a tanulmányi követelmények, hanem a túlzott szülői elvárások is hozzájárulhatnak a diákok teljesítményszorongásához. Erre hívta fel a figyelmet Papp Tibor, a szombathelyi ELTE Bolyai János Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium igazgatója, aki szerint a problémát sokszor a szülői oldalon kell kezelni. Nemrég egy másik neves gimnázium igazgatója is szinte ugyanezekről a tapasztalatokról számolt be.

Vizsgálóbizottságot hozna létre a Tisza, az oktatási felzárkóztatásra szánt támogatások felhasználását is ellenőriznék

Több mint húsz év felzárkóztatási programjait venné górcső alá a Tisza Párt: arra keresnék a választ, hogy a hátrányos helyzetű és roma közösségek támogatására fordított milliárdok valóban segítették-e az esélyegyenlőség megteremtését, vagy a források egy része nem jutott el azokhoz, akiknek szánták. A tervezett parlamenti vizsgálóbizottság az oktatási felzárkóztatás eredményességét és az esetleges visszaéléseket is feltárná.

Gyarmathy Éva: Az SNI-statisztika csupán a jéghegy csúcsa

Csaknem megduplázódott a sajátos nevelési igényű gyerekek és tanulók száma Magyarországon az elmúlt huszonöt évben. Gyarmathy Éva klinikai és neveléslélektani szakpszichológus szerint azonban nem az a legfontosabb, hogy a növekedés mögött a fejlődési nehézségek gyakoribbá válása vagy a pontosabb diagnosztika áll-e, hanem az, hogy az iskolarendszer képes-e alkalmazkodni a megváltozott helyzethez.

Legalább 10 ezer kollégiumi férőhely és bérlakás épül

Wekerle-program keretében új bérlakások és több ezer kollégiumi férőhely épül, újraindul a lakástakarékok állami támogatása, valamint több mint 600 milliárd forintos uniós forrásból valósul meg a társasházak és panelépületek energetikai korszerűsítése.