Túlzás lenne azt mondani, hogy minden pedagógusstátusz be van töltve, de az elmúlt évtizedben is jelen volt ez a probléma. Nem látom indokoltnak, hogy most ennyire foglalkoznak ezzel a témával, hiszen ma sem nagyobb a hiány, mint korábban - mondta a Világgazdaságnak adott interjújában Hajnal Gabriella, a Klebelsberg Központ szakmai elnökhelyettese.
A keddi lapszámban kifejti: bízik benne, hogy egyre több gyermek használ majd a tanulás során okoseszközt, amely nem feltétlenül lesz a sajátja, hanem az iskola biztosítja számára. A tanároknak viszont lesz saját notebookjuk, laptopjuk, a termekben lesz ehhez megfelelő projektor és interaktív vagy okostábla. Az oktatás digitalizálására 46 milliárd forint jut, és 2020-ig valósul meg uniós forrásból.
Elmondta azt is, hogy nincs adósság, az elmúlt évben teljesen felszámolták az elmaradásokat. Az 59 tankerület stabilan működik. Körülbelül 600 milliárd forintból gazdálkodnak a tankerületi központok, 2200 intézményt fenntartva.
A pedagógushiányt firtató kérdésre így válaszolt: "Túlzás lenne azt mondani, hogy minden pedagógusstátusz be van töltve, de az elmúlt évtizedben is jelen volt ez a probléma. Nem látom indokoltnak, hogy most ennyire foglalkoznak ezzel a témával, hiszen ma sem nagyobb a hiány, mint korábban."
A béremelést illetően arra hívta fel a figyelmet, hogy a szeptemberi 3,4 százalékos béremelést nem kell mindenkinek egyformán kiadni, az intézmény vezetője a nevelőtestülettel közösen dönti el, hogy differenciál-e a kollégák között. A tapasztalatok szerint az intézmények csak nagyon elenyésző számban differenciáltak.
A pótlékok differenciálását viszont a Klebelsberg Központ vezette be. Egy osztályfőnök esetében az illetményalap 10-30 százaléka között lehet a pótlékot megítélni, és eddig az alsó határt finanszírozta a fenntartó, amit most egységesen 20 százalékra húztak fel. Ez egy évre körülbelül 9-10 milliárd forintba kerül a tankerületeknek.
Jelenleg több mint 180 településen keresnek tanárokat
Több mint 180 olyan magyar települést találtunk, ahol jelenleg is keresnek tanítót vagy különböző szakos tanárt - írja a 24.hu. Ahogy már mi is megírtuk, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára szerint nem országos szintű a tanárhiány, csupán helyi léptékű jelenségről van szó.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
