A keddi lapszámban kifejti: bízik benne, hogy egyre több gyermek használ majd a tanulás során okoseszközt, amely nem feltétlenül lesz a sajátja, hanem az iskola biztosítja számára. A tanároknak viszont lesz saját notebookjuk, laptopjuk, a termekben lesz ehhez megfelelő projektor és interaktív vagy okostábla. Az oktatás digitalizálására 46 milliárd forint jut, és 2020-ig valósul meg uniós forrásból.
Elmondta azt is, hogy nincs adósság, az elmúlt évben teljesen felszámolták az elmaradásokat. Az 59 tankerület stabilan működik. Körülbelül 600 milliárd forintból gazdálkodnak a tankerületi központok, 2200 intézményt fenntartva.
A pedagógushiányt firtató kérdésre így válaszolt: "Túlzás lenne azt mondani, hogy minden pedagógusstátusz be van töltve, de az elmúlt évtizedben is jelen volt ez a probléma. Nem látom indokoltnak, hogy most ennyire foglalkoznak ezzel a témával, hiszen ma sem nagyobb a hiány, mint korábban."
A béremelést illetően arra hívta fel a figyelmet, hogy a szeptemberi 3,4 százalékos béremelést nem kell mindenkinek egyformán kiadni, az intézmény vezetője a nevelőtestülettel közösen dönti el, hogy differenciál-e a kollégák között. A tapasztalatok szerint az intézmények csak nagyon elenyésző számban differenciáltak.
A pótlékok differenciálását viszont a Klebelsberg Központ vezette be. Egy osztályfőnök esetében az illetményalap 10-30 százaléka között lehet a pótlékot megítélni, és eddig az alsó határt finanszírozta a fenntartó, amit most egységesen 20 százalékra húztak fel. Ez egy évre körülbelül 9-10 milliárd forintba kerül a tankerületeknek.
Több mint 180 olyan magyar települést találtunk, ahol jelenleg is keresnek tanítót vagy különböző szakos tanárt - írja a 24.hu. Ahogy már mi is megírtuk, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára szerint nem országos szintű a tanárhiány, csupán helyi léptékű jelenségről van szó.
