A nyári szünidő rosszat tesz a gyerek egészségének, mert a legtöbb vakációzó diák a képernyő előtt ülve tölti napjait, és közben a tanév alatt szerzett minden edzettségét elveszíti - állítja egy új brit kutatás.
A tanulmány szerint a brit iskolások átlagban edzettségük 80 százalékát veszítik el a vakáció alatti "lustálkodás" miatt, mivel a legtöbb szülő anyagi lehetőségek híján nem tudja őket nyári sporttáborokba vagy sportklubokba íratni, nem tud számukra aktív időtöltésről gondosodni - írta a The Daily Telegraph online kiadása.
A kutatók 400 iskolást vizsgáltak meg a nyári szünidő előtt és után, és azt tapasztalták, hogy a vakáció végén sokkal hamarabb fáradtak ki, és kellett megállniuk pihenni egy azonos távú futás alatt, mint az iskolaév végén.
A vizsgált merítésben a legszegényebb családok 25 százalékának a gyerekeinél ez a jelenség még fokozottabban érvényesült: fizikai leromlásuk 18-szor nagyobb volt, mint a legtehetősebb 25 százalék gyerekeié - derült ki a UK Active tanulmányából.
Tényleg rövidebb lehet a nyári szünet: érdekes megoldáson dolgozik a kormány
Ha el tudnak indítani egy tömeges, országos táboroztatási programot, azzal kiegészülhet a tanév - válaszolta Maruzsa Zoltán köznevelési helyettes államtitkár az Inforádiónak arra a kérdésre, tervezik-e a nyári szünet lerövidítését, a tanév rendjének átalakítását.
A nonprofit szervezet felszólította a brit kormányt, hogy a nyári szünidei elfoglaltságokra különítsen el egy részt a "cukoradóból" várhatóan befolyó 415 millió fontból, amelyet az iskolai sportfejlesztésekre szántak.
Steven Mann, a UK Active kutatási igazgatója, a tanulmány szerzője szerint a hátrányos helyzetű gyerekek a képernyők előtt kénytelenek nyaralni. "És ha gyermekkorban valaki nem mozog eleget, az számos szempontból súlyos következményekkel jár" - fűzte hozzá, kiemelve, hogy a nem megfelelő fizikai fejlődés a koncentrációs képesség csökkenésével és rosszabb iskolai teljesítménnyel párosulhat.
A mozgásszegény gyermekkor miatt később nagyobb kockázattal jelentkeznek az olyan, korai halálozáshoz vezető betegségek, mint a szívbetegség, a rák és a 2-es típusú cukorbetegség.
Egy korábbi brit tanulmány kimutatta, hogy a szigetországban élő hétévesek fele napi 60 percet sem tölt aktív mozgással, tavaly pedig egy országos felmérés szerint már több mint 500 gyermek szenvedett az elhízás okozta 2-es típusú cukorbetegségben, 16 évvel az első bejelentett eset után. A UK Active tanulmányát az Európai Sporttudományi Kollégium éves kongresszusán mutatták be Németországban.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Nem mindenki számára ért véget a felvételi a ponthatárhirdetéssel. Akik most lemaradtak a kiszemelt egyetemről, vagy eddig nem adtak be jelentkezést, hamarosan újra próbálkozhatnak: már megvan, mikor indul az idei pótfelvételi.
Számtalan mém és legenda kering a Neptunról, ami mégiscsak az egyetemisták legfontosabb felülete. A platform sok hallgató örömére 2025-ben megújult, és jóval átláthatóbb, mint a látszólag 2008-ból ránk maradt elődje. Mutatjuk, hogyan tudsz belépni, és mire tudod használni!
