A nyári szünidő rosszat tesz a gyerek egészségének, mert a legtöbb vakációzó diák a képernyő előtt ülve tölti napjait, és közben a tanév alatt szerzett minden edzettségét elveszíti - állítja egy új brit kutatás.
A tanulmány szerint a brit iskolások átlagban edzettségük 80 százalékát veszítik el a vakáció alatti "lustálkodás" miatt, mivel a legtöbb szülő anyagi lehetőségek híján nem tudja őket nyári sporttáborokba vagy sportklubokba íratni, nem tud számukra aktív időtöltésről gondosodni - írta a The Daily Telegraph online kiadása.
A kutatók 400 iskolást vizsgáltak meg a nyári szünidő előtt és után, és azt tapasztalták, hogy a vakáció végén sokkal hamarabb fáradtak ki, és kellett megállniuk pihenni egy azonos távú futás alatt, mint az iskolaév végén.
A vizsgált merítésben a legszegényebb családok 25 százalékának a gyerekeinél ez a jelenség még fokozottabban érvényesült: fizikai leromlásuk 18-szor nagyobb volt, mint a legtehetősebb 25 százalék gyerekeié - derült ki a UK Active tanulmányából.
Tényleg rövidebb lehet a nyári szünet: érdekes megoldáson dolgozik a kormány
Ha el tudnak indítani egy tömeges, országos táboroztatási programot, azzal kiegészülhet a tanév - válaszolta Maruzsa Zoltán köznevelési helyettes államtitkár az Inforádiónak arra a kérdésre, tervezik-e a nyári szünet lerövidítését, a tanév rendjének átalakítását.
A nonprofit szervezet felszólította a brit kormányt, hogy a nyári szünidei elfoglaltságokra különítsen el egy részt a "cukoradóból" várhatóan befolyó 415 millió fontból, amelyet az iskolai sportfejlesztésekre szántak.
Steven Mann, a UK Active kutatási igazgatója, a tanulmány szerzője szerint a hátrányos helyzetű gyerekek a képernyők előtt kénytelenek nyaralni. "És ha gyermekkorban valaki nem mozog eleget, az számos szempontból súlyos következményekkel jár" - fűzte hozzá, kiemelve, hogy a nem megfelelő fizikai fejlődés a koncentrációs képesség csökkenésével és rosszabb iskolai teljesítménnyel párosulhat.
A mozgásszegény gyermekkor miatt később nagyobb kockázattal jelentkeznek az olyan, korai halálozáshoz vezető betegségek, mint a szívbetegség, a rák és a 2-es típusú cukorbetegség.
Egy korábbi brit tanulmány kimutatta, hogy a szigetországban élő hétévesek fele napi 60 percet sem tölt aktív mozgással, tavaly pedig egy országos felmérés szerint már több mint 500 gyermek szenvedett az elhízás okozta 2-es típusú cukorbetegségben, 16 évvel az első bejelentett eset után. A UK Active tanulmányát az Európai Sporttudományi Kollégium éves kongresszusán mutatták be Németországban.
Tízből hat magyar egyetem rosszabbul szerepelt, három megtartotta pozícióját, és mindössze egyetlen egyetem tudott előrelépni Quacquarelli Symonds legfrissebb, 2027-es nemzetközi egyetemi rangsorában.
A keddi parlamenti vitában az ellenzék legfőbb kritikája a pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztésével kapcsolatban az volt, hogy a jelenlegi rendszert úgy állítanák le, hogy egyelőre nem látható, pontosan mi lép a helyére. Lannert Judit szerint ugyanakkor már a nyáron széles körű szakmai egyeztetés kezdődik az új modell kidolgozásáról, Müller Anna pedig felszólalásában azt részletezte, milyen szempontok mentén lenne érdemes újragondolni a pedagógusok értékelését.
Mutatjuk, mennyivel emelkedhetnek a pedagógusbérek a tervezett korrekció után.
A doktori képzés első két évében járó, 2016 óta változatlan havi 140 ezer forintos ösztöndíj összege a Doktoranduszok Országos Szövetsége szerint már nem biztosít megfelelő megélhetést a doktoranduszok számára. Ezért a szervezet a doktoranduszi alapösztöndíj jelentős emelését és a nyugdíjjogosultság rendezését kérte Lannert Judittól.
Az emelt szintű érettségik javításának díjazását bírálta keddi parlamenti felszólalásában Müller Anna, a Tisza Párt képviselője. A matematika-kémia tanár szerint miközben az Oktatási Hivatal évről évre nehezen talál elegendő vizsgáztatót az emelt szintű vizsgákhoz, a dolgozatok javításáért járó díjazás továbbra is rendkívül alacsony.
Ha most szóbeliztek magyarból az érettségin, teszteljétek a tudásotokat a magyar költőkből.
Közzétették a „Magyarország jó tanulója, jó sportolója – 2025” pályázat díjazottjainak listáját. Az elismerést azok az általános iskolás diákok nyerhették el, akik a tanulásban és a sportban egyaránt kiemelkedő eredményeket értek el a 2024/2025-ös tanévben.
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik.
