Az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet elkészült a kerettantervi ajánlásokkal: a tervek szerint a szakiskolásoknak...
Az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet elkészült a kerettantervi ajánlásokkal: a tervek szerint a szakiskolásoknak mindössze kilenc közismereti tárgyuk lesz 2013-tól, a gimnazistáknak pedig tizenöt - írja a szombati Magyar Nemzet.
A minisztériumi egyeztetés alatt álló anyag még szeptemberben rendeleti formát ölt. A tanítandó tartalmakat a korábbiakkal ellentétben nem évfolyamonként, hanem iskolatípusonként, illetve tagozatonként határozták meg.
A tervek szerint az alsó tagozatosoknak kilenc különféle tantárgyuk lesz: az erkölcstan már az első osztálytól kötelező lesz heti egy órában, az idegen nyelv oktatása pedig a negyedik évfolyamon lép be, heti kétórás kerettel. Az ének-zenét már ebben az időszakban lehet emelt szinten - heti öt órában - tanítani.
A felső tagozatosoknak 16 féle tantárgyuk lesz, magyar nyelv és irodalomból például két különböző tanmenetet is kínálnak a tantervek kidolgozói. Ötödik és nyolcadik évfolyam között az ének-zene mellett már a matematikát, az idegen nyelvet és a természettudományt is tanulhatják emelt szinten a gyerekek. A minimális óraszámokat tartalmazó táblázat szerint ezen időszakban a diákoknak heti három idegennyelv- és matematikaórával kell számolniuk, történelemből viszont csak kettő lesz.
Osztályfőnöki órát ötödiktől kell tartani, a kémia, fizika, biológia és földrajz pedig a hetedik évfolyamon lép be. A négyosztályos gimnáziumokban egyszerre két nyelvet is kell tanítani, amelyekre a kerettantervi ajánlás alapján heti 3-3 óra lenne. Ebben az iskolatípusban a tervek szerint 15 különböző tantárgy szerepel a diákok órarendjében, míg a szakközépiskolákban csak 12 közismereti tárgy lesz, a szakiskolákban pedig ennél is kevesebb, mindössze 9, amelyek között önálló helyet kap az osztályközösség-építés is - olvasható a Magyar Nemzetben.
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
