Az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet elkészült a kerettantervi ajánlásokkal: a tervek szerint a szakiskolásoknak...
Az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet elkészült a kerettantervi ajánlásokkal: a tervek szerint a szakiskolásoknak mindössze kilenc közismereti tárgyuk lesz 2013-tól, a gimnazistáknak pedig tizenöt - írja a szombati Magyar Nemzet.
A minisztériumi egyeztetés alatt álló anyag még szeptemberben rendeleti formát ölt. A tanítandó tartalmakat a korábbiakkal ellentétben nem évfolyamonként, hanem iskolatípusonként, illetve tagozatonként határozták meg.
A tervek szerint az alsó tagozatosoknak kilenc különféle tantárgyuk lesz: az erkölcstan már az első osztálytól kötelező lesz heti egy órában, az idegen nyelv oktatása pedig a negyedik évfolyamon lép be, heti kétórás kerettel. Az ének-zenét már ebben az időszakban lehet emelt szinten - heti öt órában - tanítani.
A felső tagozatosoknak 16 féle tantárgyuk lesz, magyar nyelv és irodalomból például két különböző tanmenetet is kínálnak a tantervek kidolgozói. Ötödik és nyolcadik évfolyam között az ének-zene mellett már a matematikát, az idegen nyelvet és a természettudományt is tanulhatják emelt szinten a gyerekek. A minimális óraszámokat tartalmazó táblázat szerint ezen időszakban a diákoknak heti három idegennyelv- és matematikaórával kell számolniuk, történelemből viszont csak kettő lesz.
Osztályfőnöki órát ötödiktől kell tartani, a kémia, fizika, biológia és földrajz pedig a hetedik évfolyamon lép be. A négyosztályos gimnáziumokban egyszerre két nyelvet is kell tanítani, amelyekre a kerettantervi ajánlás alapján heti 3-3 óra lenne. Ebben az iskolatípusban a tervek szerint 15 különböző tantárgy szerepel a diákok órarendjében, míg a szakközépiskolákban csak 12 közismereti tárgy lesz, a szakiskolákban pedig ennél is kevesebb, mindössze 9, amelyek között önálló helyet kap az osztályközösség-építés is - olvasható a Magyar Nemzetben.
Az oktatás feladata az, hogy megtanítsunk különböző készségeket. Most, hogy megjelent az AI, a készségek listájára ezt is föl kell venni a többi közé. De nem a többi helyett! Nem lehet úgy tenni, mintha az AI nem is létezne, és nem lehet teljesen kizárni az iskolából, hiszen a diákok életének már most is része. Mosóczi Andrásnak, a Mateking alapító-vezetőjének az írása. Vélemény.
Bár egyelőre nem világos, milyen rendszerben kell majd irányítaniuk az intézményt, a két pályázónak már határozott elképzelései vannak. A kancellári rendszert mindketten megszüntetnék, Karsai Krisztina nagyobb egyetemi autonómiát és átláthatóbb döntéshozatalt ígér, Kónya Zoltán pedig modernizálná az SZTE-t, és rendezné az egyetem kapcsolatát Szegeddel.
„Lélegeztetőgépen van a levéltár” – ezzel érzékeltették helyzetüket a pécsi levéltárosok, akik a könyvtári és múzeumi dolgozók után csatlakoztak a közgyűjteményi dolgozók demonstrációsorozatához. A tiltakozók szerint az alacsony bérek mellett az elégtelen költségvetési támogatás is veszélyezteti az intézmények működését. Újabb megmozdulást terveznek, és ha nem sikerül eredményt elérniük, radikálisabb fellépésre is készek.
Koholt vádakról és politikai leszámolásról beszél a Fidesz-frakció, miután az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium több mint 1,1 milliárd forintnyi kifogásolható közpénzfelhasználást tárt fel a Tempus Közalapítványnál. A párt szerint sem Hankó Balázs, sem Varga-Bajusz Veronika ellen nincsenek komolyan vehető bizonyítékok, az Erasmus- és a Pannónia Ösztöndíjprogram működésével pedig nem volt probléma.
„Az őszinte beszéd még mindig hiányzik” – fogalmazott Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke a 2027-re tervezett béremelésekkel kapcsolatban.
Naponta akár 50-60 igazolást is ki kell adniuk a gyermekorvosoknak, ha az óvodás vagy az iskolás meggyógyult. Ez igaz, csak néhány kattintás alkalmanként, de ha a KRÉTA-ban nem látszik, akkor tetemes pluszmunkát ró a praxisokra.
