Egy 543 millió forintért megvett iskolai adminisztrációs rendszert ajánl a kormány az iskolaigazgatóknak.
Egy 543 millió forintért megvett iskolai adminisztrációs rendszert ajánl a kormány az iskolaigazgatóknak. A szoftver bevezetése nem kötelező, de amelyik iskola marad a régi rendszerénél, annak állnia kell a cechet. Az államilag támogatott szoftver a tanároknak nem lett időben bemutatva, miközben elvben már a téli szünet után sok helyütt ezt kellene használni. A szoftver egyébként nem új fejlesztés, a kormány lényegében az egyik vetélytársat emelte a többi felé. Az ügy érdekessége, hogy az átalakítás legnagyobb vesztese egy Fidesz-közeli cég - írja a hvg.hu.
„Azok szívnak, akik a kötelező állami rendszert választották régebben is, meg most is. Az sem lehet véletlen, hogy a legjobb magyar iskolák nem az állami rendszert használják. Ott legalább tökös a vezetés” – panaszkodott karácsony előtt a hvg.hu-nak küldött levelében egy középiskolai tanár, aki azt kifogásolta, hogy a szakminisztérium kérése miatt december 31-ig át kellett állniuk egy másik adminisztrációs rendszerre. „Ahogy most a dolgok állnak, a szünetben is bent leszek az iskolában” – írta, milyen pluszmunkával jár az iskolájukban az átállás. A teljes cikket itt olvashatjátok el.
2023-től kedve mindig július harmadik szerdáján hirdették ki az egyetemi ponthatárokat, ez azonban idén egy kicsit csúszik, hiszen július 23-án, csütörtökön fog majd kiderülni, hogy kit hova vettek fel.
Bár a pedagógustüntetéseket sokan béremelési harcként értelmezték, a négy éve polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok szerint a fizetés csak egy része volt a problémának. A tiltakozások valójában az oktatás autonómiájáról, a diákok helyzetéről és az egyre erősödő központi kontrollról szóltak. Erről Ocskó Emese és Tölgyfa Gergely beszélt
Nem mindig egyértelmű, mi a hatékony fellépés a diákok agresszív vagy bántalmazó viselkedésével szemben, de a Gyermekjogi Civil Koalíció új reformjavaslata támpontokat adhat egy nagyon is szükséges szemléletváltáshoz.
10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatásából kiderült, hogy a frissdiplomások 79,6 százaléka a tanulmányai mellett, legalább a képzés bizonyos szakaszaiban dolgozott. Ez a strukturális összefonódás azt jelzi, hogy a munkaerőpiac elvárásai és a hallgatók anyagi, valamint szakmai igényei már az oklevél megszerzése előtt közvetlenül összekapcsolódnak.
A fizetés továbbra is az egyik leggyakoribb elégedetlenségi forrás a pályakezdők körében, de nem ez az egyetlen. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatása szerint sok frissdiplomás a szakmai előrelépési lehetőségekkel és a munka társadalmi megbecsültségével sem elégedett maradéktalanul.
Lassan minden ötödik diák külföldi a magyar egyetemeken. A legtöbben Németországból, Kínából, Iránból és Törökországból érkeznek.
A pedagógusokra nehezedő adminisztratív terhek csökkentéséről, a diákok túlterheltségének mérsékléséről, valamint a TÉR és a pedagógus-továbbképzési rendszer felülvizsgálatáról is egyeztetett Nagy Erzsébettel, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének ügyvivőjével Lannert Judit.
