Jót tesz a Klebelsberg-központnak a kritizálás?

A Klebelsberg Intézményfenntartó Központról (Klik) készült belső tanulmányok célja a még hatékonyabb működés, és az ezek alapján hozott intézkedések beépülnek a központ mindennapi működésébe - reagált az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) a központról szerdán az Index hírportálon megjelent írásra.

  • MTI
MTI / Czeglédi Zsolt

Az MTI-hez eljuttatott közleményben kiemelték: az Emberi Erőforrások Minisztériuma annak érdekében, hogy a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ a lehető leghatékonyabban működjön, több szempontból vizsgálta a szervezet tevékenységét. 

A Klik az ország legnagyobb munkáltatójaként egy előzmény nélküli szervezet, ezért szükség van a működésével kapcsolatos tapasztalatok folyamatos, több szempontú elemzésére, vizsgálatára, esetleges korrekciójára - rögzítették.

A tárca rámutatott: a belső használatra készült tanulmányok célja, hogy még hatékonyabbá tegyék a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ működését. Az elkészült munkaanyagok alapján meghozott intézkedések már eddig is beépültek és a jövőben is beépülnek a központ mindennapi működésébe - jelezték.

Az Index írása szerint Szabó Balázs miniszteri biztos - a Kliket szintén bíráló - tanulmánya mellett az elmúlt hetekben elkészült egy másik átfogó tanulmány is, amely szintén alapvető működési problémákra mutatott rá a Kliknél. A tanulmányt Pölöskei Gáborné, az Emmi főosztályvezetője jegyzi. A főosztályvezető több jelentős oktatási szervezetben betöltött vezetői poszt után tavaly októberben került a minisztériumba az intézményfejlesztéssel foglalkozó főosztály élére, és egy átalakítási koncepciót tett le a miniszter asztalára - írták. 

Az Index birtokába került tanulmány szerint a Kliket ugyan az igazságos és egyenlő hozzáférést biztosító intézményrendszer kialakítása érdekében hozták létre, de az eddigi tapasztalatok "szükségessé teszik a Klik működésének racionalizálását". "A jelenlegi szervezeti rendszerben nem különülnek el kellően a feladatok, keverednek a hatáskörök, az erős centralizálás működési nehézségeket eredményez. Egy ilyen nagy rendszernél, amely közvetlenül 120 000 pedagógus munkáját kell, hogy támogassa, valamint a tanulók mindennapjaira hatással van, fontos a pontos feladat meghatározása, a felelősségi, feladatszintek jó elhelyezése" - idézte a portál a tanulmányt.

Hozzászólások

„Tapasztaltam már olyan maximalista szülői mentalitást, hogy ha négyest vitt haza a gyerek, büntetést kapott”

Nemcsak a tanulmányi követelmények, hanem a túlzott szülői elvárások is hozzájárulhatnak a diákok teljesítményszorongásához. Erre hívta fel a figyelmet Papp Tibor, a szombathelyi ELTE Bolyai János Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium igazgatója, aki szerint a problémát sokszor a szülői oldalon kell kezelni. Nemrég egy másik neves gimnázium igazgatója is szinte ugyanezekről a tapasztalatokról számolt be.

Vizsgálóbizottságot hozna létre a Tisza, az oktatási felzárkóztatásra szánt támogatások felhasználását is ellenőriznék

Több mint húsz év felzárkóztatási programjait venné górcső alá a Tisza Párt: arra keresnék a választ, hogy a hátrányos helyzetű és roma közösségek támogatására fordított milliárdok valóban segítették-e az esélyegyenlőség megteremtését, vagy a források egy része nem jutott el azokhoz, akiknek szánták. A tervezett parlamenti vizsgálóbizottság az oktatási felzárkóztatás eredményességét és az esetleges visszaéléseket is feltárná.

Gyarmathy Éva: Az SNI-statisztika csupán a jéghegy csúcsa

Csaknem megduplázódott a sajátos nevelési igényű gyerekek és tanulók száma Magyarországon az elmúlt huszonöt évben. Gyarmathy Éva klinikai és neveléslélektani szakpszichológus szerint azonban nem az a legfontosabb, hogy a növekedés mögött a fejlődési nehézségek gyakoribbá válása vagy a pontosabb diagnosztika áll-e, hanem az, hogy az iskolarendszer képes-e alkalmazkodni a megváltozott helyzethez.

Legalább 10 ezer kollégiumi férőhely és bérlakás épül

Wekerle-program keretében új bérlakások és több ezer kollégiumi férőhely épül, újraindul a lakástakarékok állami támogatása, valamint több mint 600 milliárd forintos uniós forrásból valósul meg a társasházak és panelépületek energetikai korszerűsítése.