Itt az új rendszer: állami kézbe kerültek az iskolák

Állami fenntartásba kerültek január 1-jével az eddig önkormányzati köznevelési intézmények, amelyek ezzel beolvadtak...

  • MTI
Stiller Ákos

Állami fenntartásba kerültek január 1-jével az eddig önkormányzati köznevelési intézmények, amelyek ezzel beolvadtak a Klebelsberg Intézményfenntartó Központba. Az iskolák feladatainak ellátását szolgáló ingó- és ingatlanvagyon - ideértve a taneszközöket, továbbá az intézményben lévő más eszközöket és felszereléseket is - szintén a központ ingyenes használatába, illetve kezelésébe került.

Az állami intézményfenntartó foglalkoztatotti állományába tartoznak az idei évtől a pedagógusok, valamint az oktató és nevelő munkát közvetlenül segítő közalkalmazottak is. A törvény alapján ugyanakkor munkavégzési helyük a tanítási év végéig nem változtatható.

A Klebelsberg Intézményfenntartó Központ december 19-i tájékoztatásában idézte, hogy a köznevelési törvény szerint a köznevelés biztosítása állami feladat, ezért az 2013. január 1-jétől az állami fenntartás és a települési önkormányzati működtetés megosztásának elve szerint alakul át.

Emlékeztettek, hogy főszabályként a háromezernél kisebb lélekszámú települések iskoláinak működtetése január 1-jétől automatikusan az állam kötelessége, ám ha az önkormányzat a bevételeiből azt képes finanszírozni, átveheti a feladatot. 83 kistelepülés nyilatkozott úgy, hogy az iskoláját a jövőben is maga akarja működtetni, melyre 55-en kaptak engedélyt az oktatásért felelős minisztertől. A háromezernél nagyobb lélekszámú települések közül 227 nyilatkozott arról, hogy a működtetést is átadná az államnak. Közülük 120 vállalta, hogy hozzájárulást fizet az államnak iskolája működtetéséhez, a többi 107 pedig mégsem mondott le iskolája működtetéséről.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.