Inog Czunyiné széke, két jelölt is van a helyére

Állítólag inog Czunyiné Bertalan Judit széke és már két lehetséges utódja is van. A Fidesz frakcióüléséről ellentétes információk szivárogtak ki: egyesek azt mondták, keményen bírálták az államtitkárt a közoktatás helyzete miatt, mások szerint viszont semmi komoly dolog nem történt.

  • Eduline
MTI / Bodnár Boglárka

Ellentmondásos információk szivárogtak ki a Fidesz évadnyitó frakcióüléséről Czunyiné Bertalan Judit köznevelésért felelős államtitkárról. Néhány kormánypárti országgyűlési képviselő szerint keményen elővették az államtitkárt, mások szerint semmi ilyesmi nem történt, és voltak olyanok, akik szerint valóban kritizálták, de "normális határokon belül" – írta a hvg.hu.

Balog Zoltán állítólag úgy mutatta be Czunyinét, mint aki „nem szereti a pedagógusokat”. Czunyiné Bertalan Judit a közoktatás átalakításáról beszélt és úgy értékelte, hogy nincsen gond a rendszerrel. Tette mindezt úgy, hogy mindennapossá vált a legalapvetőbb eszközök hiánya az iskolákban, se papír, se fénymásoló, se wc-papír nincs.

A háttérben az igazi támadásokat nem is annyira Czunyiné, mint Pölöskei Gáborné (született Áder Annamária) köznevelési intézményrendszer fejlesztéséért felelős helyettes államtitkár kapta. Áder János húgával kapcsolatban többen éreztették, hogy már 2014-es helyettes államtitkári kinevezésekor is többen úgy látták, abban szakmai kompetenciájánál többet nyomott a latban rokoni kapcsolata a köztársasági elnökkel. Még többen gondolták így, miután letette az intézményrendszer fejlesztéséről szóló tervezeteket az asztalra.

Ugyanakkor a hvg.hu legutolsó információi szerint Czunyiné széke is inog, és két esélyes versenyző is joggal pályázhat a helyére. Egyikük Kucsák László, akinek leggyakrabban tavaly áprilisban emlegették a nevét, amikor mindössze 60 szavazattal verte Kunhalmi Ágnest a budapesti 15-ös választókerületben az országgyűlési választáson. A civil pályáját napközis nevelőként kezdő, majd iskolaigazgatóként befejező Kucsák 2010 óta országgyűlési képviselője a Fidesznek, 2006-tól négy évig viszont már betöltötte a Fővárosi Közgyűlés Oktatási és Ifjúságpolitikai Bizottságának alelnöki tisztjét.

A másik emlegetett név a korábbi nagykanizsai polgármesteré, Cseresnyés Péteré. A zalai választókerületi elnök 2002 óta országgyűlési képviselő, Kucsákhoz hasonlóan ő is ifjúsági és oktatási területen aktív, és szintén túlzás lenne a sokat szereplő fideszesek listáján keresnünk. Az ő esélyeit nagyban rontja erre a posztra, hogy Varga Mihály őt javasolta Czomba utódjának.

Az államtitkárcsere ellen szól, hogy Czunyinét jó érdekérvényesítőnek tartják, és azt is javára írják, hogy elkezdte szigorúan rendbe tenni a legzűrösebb ügyeket, értve ezalatt főleg a Klik anyagi problémáit. Azt viszont már régóta mondják, hogy Czunyiné és Pölöskeiné között vannak harcok – például a Klik élére nem utóbbi került, hanem előbbi embere, Hanesz József –, és Balog nem érzi jól magát két tűz között. Ráadásul ez a szembenállás odáig fajult, hogy úgy tudjuk egy belsős dolgozótól, a köznevelési államtitkárság munkatársaira is rossz hangulat telepedett.

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.