Így készítik fel a diákokat az iskolai lövöldözésre – videó
„Ahelyett, hogy elrejtőznétek, csapjatok zajt, és meneküljetek” – ezt tanácsolják a massachusettsi iskolában a...
Eduline
„Ahelyett, hogy elrejtőznétek, csapjatok zajt, és meneküljetek” – ezt tanácsolják a massachusettsi iskolában a diákoknak, akiknek külön tanórát tartanak arról, hogyan kell viselkedni, ha egy ámokfutó lövöldözni kezd az iskolában – számolt be a Daily Mail.
Egy columbiai osztály videót is készített arról, mit tanultak az előadáson: „vészjelzés, bezárkózás, információszerzés, ellentámadás, menekülés” – a diákok ebben a sorrendben hajtják végre az utasításokat. Ez az A.L.I.C.E. (Alert, Lockdown, Information, Counterattack, Evacuate) technika, amit egy Koszovóban szolgáló katona és bűnüldözési oktató, Greg Crane talált ki, és már több mint 300 iskolában tartott tréningeket országszerte.
A módszert azonban több iskolafelügyelő is bírálta, szerintük ugyanis veszélyes, ha a diákoktól túl sokat várnak egy ilyen helyzetben. Úgy vélik, rengeteg diák nemhogy elfutni, megmozdulni sem tudna, éppen ezért biztonságosabb, ha a gyerekek menekülés helyett inkább lebuknak valami mögé, vagyis eltűnnek a lövöldöző szeme elől. Legutóbb egy baltimore-i középiskolában keltett pánikot egy lövöldöző diák, itt olvashattok róla.
A mesterséges intelligencia személyre szabott tanulási segítséget nyújthatna, biztonságos üzenetküldő felület válthatná fel a Facebook-csoportokat, a szakértők szerint pedig a jelenlegi KRÉTA helyett egy sokkal modernebb, a diákok igényeire szabott rendszert kellene létrehozni. Egy új koncepció szerint a fejlesztés nemcsak technológiai, hanem oktatási szempontból is komoly előrelépést jelenthetne.
A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.
A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.
A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.
Bár a diákok az érettségiig akár 1200-1800 nyelvórán is részt vesznek, sokan mégsem jutnak el biztos nyelvtudásig vagy egy középfokú nyelvvizsgáig. Gaál Ottó szerint ennek egyik oka, hogy a tanulók alig szólalnak meg az órákon.
A parti beépítések, a pusztuló nádasok, a klímaváltozás, a vegyi anyagok és még a horgászok etetőanyagai is hozzájárulnak ahhoz, hogy a Balaton ökológiai egyensúlya egyre sérülékenyebb legyen.
Nem kell mindig mélyen a zsebetekbe nyúlni egy budapesti strandolásért. Több fővárosi fürdőben és strandon is jelentős kedvezményt kaptok, ha a zárás előtti utolsó két órában érkeztek: a budapesti lakosoknak ilyenkor féláras esti jegy jár, a BudapestGO-val rendelkező diákok pedig bizonyos esetekben akár 80 százalékos kedvezmény jár.