Tényleg visszavonul Hoffmann Rózsa?

Közzétették a Fidesz-KDNP országos listáját szerda este a nagyobbik kormánypárt honlapján, Hoffmann Rózsa volt államtitkár nem szerepel rajta.

  • Eduline
MTI / Soós Lajos

Sajtóhírek már decemberben arról szóltak, hogy a volt oktatási államtitkár nem folytatja tovább a parlamenti munkát. Hoffmann Rózsa saját Facebook-oldalára nemrég "utolsó felszólalásom az Országgyűlésben" kísérőszöveggel tette ki február 19-i felszólalásának videóját. 

A politikus 2010 júniusától 2013 februárjáig oktatásért felelős államtitkár volt, a diáktüntetések idején a posztot szétválasztották, a felsőoktatási államtitkár Klinghammer István, az ELTE korábbi rektora lett, Hoffmann Rózsa pedig a köznevelésért felelős államtitkár a 2014-es választásokig.

A 2014-es kormányalakításkor Czunyiné Bertalan Judit vette át Hoffmann Rózsától a köznevelésért felelős államtitkára posztot. 

Így értékel Hoffmann Rózsa: az oktatási ötletekre ötöst, a kivitelezésre négyest, helyenként hármast adna

A kormány oktatáspolitikai elképzeléseire, intézkedéseire "erős jelest, a kivitelezésre pedig jót, helyenként közepest adnék" - mondta Hoffmann Rózsa a Magyar Hírlapnak. A volt oktatási államtitkár szerint ő elsősorban szakemberként foglalkozott az oktatással, "mert ehhez értek igazán, a politikában lassan túlsúlyossá váló kommunikációs képességeim gyengébbek voltak".

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.