A Hívatlanul Hálózat szerint nem szabad leülni a Balog Zoltán által életre hívott köznevelési kerekasztalhoz. A PSZ szerint a kormány csak az időt akarja húzni.
Erről tegnap fogadtak el egy állásfoglalást, ma pedig közzé is tették a nyilatkozatot, amit változtatás nélkül közlünk:
„A Hívatlanul Hálózat – soraiban több ezer pedagógussal, szülővel és diákkal – a Balog miniszter által életre hívott Köznevelési Kerekasztallal kapcsolatban kijelenti, hogy mindazok, akik elfogadják a miniszter felkérését, legitimálják a kormányzat cinikus, gátlástalanul képmutató és az oktatás számára végzetes következményekkel járó döntéseit. A meghívottak listája (MMA, NPK stb.) arra utal, hogy a kormány ismét nem a szakmával, a diákokkal és a szülőkkel, hanem kizárólag önmagával kíván egyeztetni.
Ha valaki ebben a látszatmegbeszélésben részt vállal, gyengíti azok esélyeit, akik tisztességből és becsületből nem tűrnek tovább – jelent és jövőt akarnak a gyerekeinknek MOST.
Akik leülnek egy ilyen összetételű asztalhoz, kiírják magukat a hiteles képviseletek névsorából.
A kerekasztalhoz meginvitált vezetők nagyon figyeljenek a biciklijükre. Az oktatás szereplői, akiknek az érdekeiről szó van, mi vagyunk – Miskolcon, Budaörsön, Pécsen, Győrben, Toldon, Bódvalenkén és Berettyóújfaluban –, és mi már MÁST akarunk.”
A biciklis hasonlattal arra utalhattak, hogy Balog múlthéten elismerte, „túltolták a biciklit” a közoktatás központosításakor. A miniszter több mint egy hete jelentette be, hogy létrehozzák a kerekasztalt, miután már több száz iskola csatlakozott a hermanosok felhívásához.
A kerekasztal ötlete nem aratott nagy sikert a szakmai szervezetek körében sem. A Pedagógusok Szakszervezet például időhúzásnak tartja a bejelentést. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete bojkottra szólít fel a "csonka kerekasztal" ellen.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
