Hatéves kortól kötelező lesz az iskola - akár tetszik, akár nem

A januártól életbe lépő új szabályok szerint jövőre be kell íratni iskolába azokat a gyerekeket, akik augusztus 31-ig...

  • Eduline
Ki lóg ki a sorból?
MTI Fotó: Koszticsák Szilárd

A januártól életbe lépő új szabályok szerint jövőre be kell íratni iskolába azokat a gyerekeket, akik augusztus 31-ig hatévesek lesznek, és iskolaérettnek nyilvánítják őket. Míg eddig az iskolakezdésről a döntést a szülő hozhatta meg, a szigorú törvény alapján ez lényegében az óvoda kezébe kerül: akit iskolaérettnek nyilvánítanak, annak el is kell kezdenie az iskolát. Nem sok eszköz marad azoknak a szülőknek a kezében, akik nem szeretnék, hogy hatéves gyerekük 7-8 évesekkel kezdje meg az iskolát - írja az Index.

A köznevelési törvény szerint a tankötelezettség kezdetéről alapesetben az óvoda vezetője dönt: az óvodák a gyerekek ismeretében állítanak ki igazolást arról, hogy a gyermek megszerezte az iskolába lépéséhez szükséges fejlettséget, vagy dönthetnek úgy, hogy még egy évig maradjon óvodában.

A szülők legfeljebb megkérhetik az óvoda vezetőjét, hogy ne állítson ki igazolást gyermekük iskolai alkalmasságáról. Ha az igazgató nemet mond, a szülők kezében egyetlen eszköz marad: iskolaérettségi vizsgálatot kezdeményezhetnek.

Hozzászólások

A 27 nyelvvizsgát szerzett Gaál Ottó szerint „azért nem tanulnak meg tíz év alatt beszélni a gyerekek az iskolában, mert nem jutnak szóhoz”

Bár a diákok az érettségiig akár 1200-1800 nyelvórán is részt vesznek, sokan mégsem jutnak el biztos nyelvtudásig vagy egy középfokú nyelvvizsgáig. Gaál Ottó szerint ennek egyik oka, hogy a tanulók alig szólalnak meg az órákon. A kreatív nyelvtanulás módszerének kidolgozója úgy véli, egy jól begyakorolt, ezer szóból álló aktív szókinccsel le lehet nyűgözni a nyelvvizsgabizottságot, miközben a középiskolai nyelvkönyvek felét egyszerűen ki lehetne hagyni.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.