Hatéves kortól kötelező lesz az iskola - akár tetszik, akár nem

A januártól életbe lépő új szabályok szerint jövőre be kell íratni iskolába azokat a gyerekeket, akik augusztus 31-ig...

  • Eduline
Ki lóg ki a sorból?
MTI Fotó: Koszticsák Szilárd

A januártól életbe lépő új szabályok szerint jövőre be kell íratni iskolába azokat a gyerekeket, akik augusztus 31-ig hatévesek lesznek, és iskolaérettnek nyilvánítják őket. Míg eddig az iskolakezdésről a döntést a szülő hozhatta meg, a szigorú törvény alapján ez lényegében az óvoda kezébe kerül: akit iskolaérettnek nyilvánítanak, annak el is kell kezdenie az iskolát. Nem sok eszköz marad azoknak a szülőknek a kezében, akik nem szeretnék, hogy hatéves gyerekük 7-8 évesekkel kezdje meg az iskolát - írja az Index.

A köznevelési törvény szerint a tankötelezettség kezdetéről alapesetben az óvoda vezetője dönt: az óvodák a gyerekek ismeretében állítanak ki igazolást arról, hogy a gyermek megszerezte az iskolába lépéséhez szükséges fejlettséget, vagy dönthetnek úgy, hogy még egy évig maradjon óvodában.

A szülők legfeljebb megkérhetik az óvoda vezetőjét, hogy ne állítson ki igazolást gyermekük iskolai alkalmasságáról. Ha az igazgató nemet mond, a szülők kezében egyetlen eszköz marad: iskolaérettségi vizsgálatot kezdeményezhetnek.

Hozzászólások

Alapítványi vagy egyházi iskolákba kényszerülnek a „feketelistázott” tanárok: a tankerületek indoklás nélkül utasítják el azokat, akik a státusztörvény miatt mondtak fel

Már az órarendje is elkészült egy matematika-fizika-kémia szakos tanárnak, az iskola számított rá, a tankerület azonban végül megvétózta a felvételét. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) szerint nem egyedi esetről van szó: továbbra is falakba ütköznek azok a pedagógusok, akik 2023-ban a státusztörvény miatt hagyták el a közoktatást, majd később visszatérnének. A szakszervezet szerint informális „feketelista” működik a tankerületek között, a Klebelsberg Központ ugyanakkor többször is tagadta ennek létezését.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

„Mindent megtettünk a konkrét fenyegetésen kívül” – A Trefort igazgatója fideszes politikusoktól kért segítséget a tanári engedetlenség idején 2022-ben

Az Eduline-hoz került levelezés szerint a 2022-es pedagógus polgári engedetlenségi akciók előtt az ELTE Trefort Ágoston Gimnázium igazgatója, Csapodi Zoltán fideszes politikusokhoz fordult segítségért. Az e-mailek alapján az igazgató arról számolt be, hogy kollégáival igyekeztek lebeszélni a tanárokat a tiltakozásról, és még sajtómegjelenésekkel is próbálták mérsékelni a helyzetet. Csapodi elismerte a levelek hitelességét, ugyanakkor azt mondta, nem politikai kapcsolatai, hanem a tanárhiány és a diákok jövője miatti aggodalom vezette.

Közoktatás
Kurucz-Gáspár Tünde

Egy lépéssel közelebb az Erasmus és a Horizont-programokhoz: benyújtották a kekva-rendszer átalakítását célzó törvényjavaslatot

Újabb lépést tett a kormány annak érdekében, hogy a magyar egyetemek visszakerüljenek az Erasmus+ és a Horizont Európa programokba. A kedden benyújtott törvényjavaslat megszüntetné a jelenlegi formájában működő alapítványi fenntartói rendszert, és a kabinet szerint megnyithatja az utat a több mint 2 milliárd eurónyi uniós felsőoktatási forrás előtt.

Felsőoktatás
Palotás Zsuzsanna

Lannert Judit: kivezetik a pedagógusképzést az NKE-ről, és megszüntetik az egyetem továbbképzési monopóliumát

Átalakítanák a pedagógusok képzési rendszerét: megszűnne a Nemzeti Közszolgálati Egyetem kiemelt szerepe a továbbképzésekben, a tanárképzés pedig fokozatosan más intézményekhez kerülne – erről írt közösségi oldalán Lannert Judit oktatáskutató. A már tanulmányaikat megkezdő hallgatók a tervek szerint változatlan feltételekkel fejezhetnék be képzésüket.