Hány munkaszüneti nap lesz 2012-ben?

Elképzelhető, hogy a korábbi számításokkal ellentétben nem nyolc, hanem kilenc hosszú hétvége lesz 2012-ben, az utolsó...

  • Eduline

Elképzelhető, hogy a korábbi számításokkal ellentétben nem nyolc, hanem kilenc hosszú hétvége lesz 2012-ben, az utolsó pihenőnapot 2013-ban kell majd ledolgozni - írta a pénzcentrum.hu.

Október közepén jelent meg a Magyar Közlönyben a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) rendelete a 2012-es munkaszüneti napok körüli munkarendről: eszerint jövőre öt pihenőnappal nyújtják meg az ünnepi hétvégéket.

Jövőre csak egy olyan ünnep (január 1.) lesz, amelyik hétvégére esik, így pihenéssel tölthetünk nyolc hosszú hétvégét: húsvét- és pünkösdhétfő mellett március 15-ét, május 1-jét, augusztus 20-át, október 23-át, november 1-jét és a - hétköznapra eső, de a hétvégével együtt ötnapos - karácsonyt is.

A gazdasági portál értesülései szerint várhatóan a hétfőre eső december 31. is pihenőnap lesz, noha a rendeletben - amely december 31-ig hatályos - ez a nap még nem szerepel. Az NGM a lapot úgy tájékoztatta, hogy december 31. azért nem szerepel a munkaszüneti napok között, mert cserébe a következő szombatot kellene ledolgozni, s mivel az már 2013-ra esik, nincs lehetőség róla rendelkezni a 2012-es rendeletben. Mikor lesznek munkaszüneti napok idén novemberben és decemberben? Összefoglalónkat itt olvashatod el.

Hozzászólások

Négy évre szóló, 45 milliárdos tankönyvszerződést kötött a Kello – kérdés, meddig marad a jelenlegi tankönyvpiac

A következő négy évben is az Alföldi Nyomda készítheti és szállíthatja a tankönyveket, miután a tankönyvellátásért felelős cég újabb hosszú távú szerződést kötött a nyomdával. A mostani, 45 milliárd forintos keretösszeg jelentősen meghaladja a korábbi tenderek értékét: a 2020-as közbeszerzés még 20,8 milliárd forintról szólt.

Miskolci Egyetem rektora: „A modellváltás nem egy nukleáris csodafegyver, ami gyógyírt jelentett volna a felsőoktatás sok évtizedes problémáira”

A Miskolci Egyetem rektora szerint a 2020-2021-es átalakítás „vitathatatlanul egy túlpolitizált környezetben ment végbe”, de szerinte hiba lenne teljesen visszafordítani a rendszert. Horváth Zita úgy látja, hogy az elmúlt években az egyetemek pénzügyi mozgástere jelentősen nőtt, ugyanakkor az autonómia kérdése továbbra is rendezetlen maradt.

„Nem a bejutás a nehéz, hanem a bennmaradás” – egyre gyengébb fizikatudással érkeznek az egyetemre a műszaki hallgatók

Sok diák már tizedik osztály után nem tanul fizikát, a középiskolák pedig inkább a felvételi pontszám maximalizálására készítenek fel, mint a valódi tudás megszerzésére – mondta Dr. Tevesz Gábor, a BME Villamosmérnöki és Informatikai Karának címzetes egyetemi tanára az Eduline-nak, akivel a közép-és emelt szintű fizikaérettségi kapcsán beszélgettünk.