Bugyira és gatyára vetkőztetett két diákot egy mélykúti katolikus hittantanár.
Bugyira és gatyára vetkőztetett két diákot egy mélykúti katolikus hittantanár. A gyerekeknek meg kellett puszilniuk egymást: az oktató így akarta illusztrálni a paráznaságot - írja az atv.hu. A tanárt felfüggesztették, a katolikus egyház vizsgálatot indított.
Az eset néhány hete történt a mélykúti Szvetnik Joachim Általános Iskolában, Bács-Kiskun megyében. Az eljárás szülői bejelentés nyomán indult. Az érintett osztályba járó egyik diák szülője az atv.hu-nak elmondta: az ő gyermeke is elmesélte otthon, mi történt az osztálytársaival. E szerint a paráznaságot illusztrálandó, „Lajos bácsi” bugyira és gatyára vetkőztetett egy lányt és egy fiút, akiknek meg kellett puszilniuk egymást. A szülő hozzátette: szülőtársai bejelentése alapján egyházi vizsgálat indult, a kalocsai érsekségtől érkeztek emberek, hogy felvegyék a jegyzőkönyvet.
Az iskola és a tankerületi igazgató az atv.hu megkeresésére azt mondta: ez az egyház ügye, ők nem indítottak vizsgálatot. Az érintett P. Lajos a vizsgálat lezárásáig nem kívánt nyilatkozni.
A főegyházmegyei hatóság helynöke, Finta József az atv.hu-nak megerősítette: „P. Lajos fel lett függesztve a diakónusi szolgálat alól, az ügyben jelenleg is zajlik a vizsgálat”. Hozzátette: ez nem a felszentelés eltörlését jelenti, hiszen „azt nem lehet eltörölni”. Mivel a vizsgálat zajlik, Finta József nem tudta megmondani, hogy pontosan mi történhetett az ominózus hittanórán. Szerinte a tanárt nem vezérelte rossz szándék, és "ha nem olyan társadalomban élnénk, ahol mindent ki lehet forgatni", akkor nem kellett volna felfüggeszteni a diakónust, de „nyilván számolnunk kell a társadalom megítélésével” - tette hozzá.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
