Építési telek lett az érdi iskolaudvarokból és sportpályákból

Építési telket csinált a helyi iskolák udvaraiból és sportpályáiból az érdi városvezetés, mielőtt az oktatási...

  • Eduline

Építési telket csinált a helyi iskolák udvaraiból és sportpályáiból az érdi városvezetés, mielőtt az oktatási intézmények állami kézbe vétele veszteséget okozott volna az ingatlanvagyonban, ezeket a területeket ugyanis nem érinti az iskolák átadása. A közoktatási törvény elfogadása előtt akciózó város megvizsgálta mekkora az a legkisebb telekrész, amit muszáj otthagyni az államosításra szánt intézményeknél - írja az Index.

Néhány nappal a közoktatási törvény parlamenti elfogadása előtt az érdi iskolák jogilag elvesztették udvaraikat, focipályáikat, miután az önkormányzat - egy kevéssé propagált húzással - önálló építési telekké alakította az ingatlanokhoz tartozó területek jelentős részét.

T. Mészáros András polgármester még 2011 novemberében nyújtott be határozati javaslatot a képviselőtestületnek, amelyben indítványozta a telekmegosztásokat. Az előterjesztésben - egyértelműen utalva az akkor még csak készülő közoktatási törvényre - azt írták: „a közelmúltban nyilvánosságra került helyi önkormányzatok feladatkörét érintő jogszabály módosítási javaslatok indokolttá tették a városi iskolák és a szociális intézmények esetében az intézményi ingatlanok elemzését”. Az elemzés ebben az esetben azt jelentette, hogy megvizsgálták, hogy milyen előírásoknak kell megfelelni az iskolák és egyéb szociális intézmények esetében egy szabályszerű telekmegosztásnak.

Az érdi önkormányzat sajtófőnöke, Arató Zsolt az Index kérdésére cáfolta, hogy az intézkedésnek a kormányzati tervek kijátszása lett volna a célja. Arató szerint a fideszes városvezetés egyetért a közoktatási törvény vonatkozó részeivel, az önkormányzatnak egyetlen célja volt: „megvizsgálni, hogy mely területek szükségesek az iskolák működéséhez és melyek nem”. Arra a kérdésre, hogy milyen haszonnal járt az intézkedés a település számára, az önkormányzattól azt a választ kapták, hogy „ebben az összefüggésben csak az iskolák működése volt az egyetlen szempont”.

Az Index megkérdezte az oktatási államtitkárságot, mi a véleménye az érdi esetről. A sajtóosztályon elmondták, tudatában vannak annak, hogy rengeteg félelem él az önkormányzatokban a fél év múlva esedékes iskolaátadásokkal kapcsolatban, ám ezek jó része alaptalan. Az államtitkárság szerint az érdi intézkedés is felesleges pénzkidobás volt, hiszen már biztossá vált, hogy az állam csak az oktatást magát veszi át az önkormányzatoktól, az épület-fenntartási feladatok továbbra is náluk maradnak.

Egy másik kormányközeli forrás viszont elmondta, hogy számos olyan önkormányzatról kaptak információt, amely megpróbált ügyeskedni a törvény hatályba lépése előtt, ezért nem kizárt, hogy ezekben ügyekben vizsgálat indul majd.

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.