Furcsa ilyet állítani, de gyakorlatilag bármit megváltoztathat a tanár az óraszámon kívül, ami nincs megszabva követelményként a Nemzeti Alaptantervben. Egyelőre nem lehet eldönteni, hogy káosz lesz vagy nyugalom.
Korábban beszámoltunk Palkovics László államtitkár bejelentését követően, hogy a kormány néhány héttel a tanév megkezdése előtt babrálja meg a tantárgyak kerettantervét. A céljuk, hogy a tanár egyéni felelőssége szerint, de ideiglenesen csökkenteni lehessen a diákok terhein, amíg nem készül el az új Nemzeti Alaptanterv.
Néhány héttel a tanév előtt piszkálja meg az állam a tanterveket
Az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet javaslatai alapján el lehet térni a Nemzeti Alaptantervtől és a kerettantervben meghatározottaktól. Nem lesz sok ideje a tanároknak a felkészülésre, augusztusban készülnek csak el az ajánlások. Akár a tananyag harmadát is elhagyhatják majd a tanárok, de komoly felelősséggel.
Az Oktatáskutató és Fejlesztő intézet ajánlásokat dolgoz ki augusztusra az új tanmenetekre, melyben megjelölik, hogy milyen ismeretanyag hagyható ki a tanórákon. Már július végén leszögezték, hogy ennek törvényességéhez rendeletváltozás kell, melynek tervezetét a héten készítette el az EMMI oktatási államtitkársága. A dokumentumot csütörtökig kell véleményeznie a kormánynak.
A rendelet azonban olyan vázlatosan fogalmaz, hogy lényegében a tanár bármit elhagyhat, ami nem sérti a Nemzeti Alaptantervben foglaltakat, egyben teljesen értelmetlenné teszi, hogy létezik egy külön rendelet a kerettantervekre, hiszen attól komolyan el lehet térni. Ugyanis sehol nem szerepel, hogy az OFI ajánlásait lehet csak alkalmazni alternatívaként.
Ez valóban nagy szabadságot adhat egy tanár kezébe, azonban csak az oktatási gyakorlatára és tapasztalatára hagyatkozhat, ha valóban el kíván térni a korábbi kerettantervtől. Ez viszont iskolán belül is, nem csak intézmények között is hatalmas különbségeket eredményezhet egy-egy tárgy oktatásában. A tanároknak lényegében az általuk oktatott generációt meghatározó döntést kell hozniuk szeptemberben, hogy miként tanítanak majd: vagy a megszokott, sok lexikális tudást elváró tanmenetet követi, vagy megpróbál reformokat végrehajtani. Utóbbi esetben a következmények senki által nem ismertek.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
