Előkészítette a kormány a kerettantervek liberalizációját

Furcsa ilyet állítani, de gyakorlatilag bármit megváltoztathat a tanár az óraszámon kívül, ami nincs megszabva követelményként a Nemzeti Alaptantervben. Egyelőre nem lehet eldönteni, hogy káosz lesz vagy nyugalom.

  • Eduline
Túry Gergely

Korábban beszámoltunk Palkovics László államtitkár bejelentését követően, hogy a kormány néhány héttel a tanév megkezdése előtt babrálja meg a tantárgyak kerettantervét. A céljuk, hogy a tanár egyéni felelőssége szerint, de ideiglenesen csökkenteni lehessen a diákok terhein, amíg nem készül el az új Nemzeti Alaptanterv.

Néhány héttel a tanév előtt piszkálja meg az állam a tanterveket

Az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet javaslatai alapján el lehet térni a Nemzeti Alaptantervtől és a kerettantervben meghatározottaktól. Nem lesz sok ideje a tanároknak a felkészülésre, augusztusban készülnek csak el az ajánlások. Akár a tananyag harmadát is elhagyhatják majd a tanárok, de komoly felelősséggel.

Az Oktatáskutató és Fejlesztő intézet ajánlásokat dolgoz ki augusztusra az új tanmenetekre, melyben megjelölik, hogy milyen ismeretanyag hagyható ki a tanórákon. Már július végén leszögezték, hogy ennek törvényességéhez rendeletváltozás kell, melynek tervezetét a héten készítette el az EMMI oktatási államtitkársága. A dokumentumot csütörtökig kell véleményeznie a kormánynak.

A rendelet azonban olyan vázlatosan fogalmaz, hogy lényegében a tanár bármit elhagyhat, ami nem sérti a Nemzeti Alaptantervben foglaltakat, egyben teljesen értelmetlenné teszi, hogy létezik egy külön rendelet a kerettantervekre, hiszen attól komolyan el lehet térni. Ugyanis sehol nem szerepel, hogy az OFI ajánlásait lehet csak alkalmazni alternatívaként.

Ez valóban nagy szabadságot adhat egy tanár kezébe, azonban csak az oktatási gyakorlatára és tapasztalatára hagyatkozhat, ha valóban el kíván térni a korábbi kerettantervtől. Ez viszont iskolán belül is, nem csak intézmények között is hatalmas különbségeket eredményezhet egy-egy tárgy oktatásában. A tanároknak lényegében az általuk oktatott generációt meghatározó döntést kell hozniuk szeptemberben, hogy miként tanítanak majd: vagy a megszokott, sok lexikális tudást elváró tanmenetet követi, vagy megpróbál reformokat végrehajtani. Utóbbi esetben a következmények senki által nem ismertek.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.