Mintegy 130 ezer közalkalmazottat érint a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Klik) és a Pedagógusok...
Mintegy 130 ezer közalkalmazottat érint a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Klik) és a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) által pénteken aláírt kollektív szerződés - közölte a munkáltató központ elnöke hétfői budapesti sajtótájékoztatóján.
Marekné Pintér Aranka elmondta, hogy rövid idő alatt - a tárgyalások megkezdését követő három hónapon belül - sikerült megkötniük a PSZ-szel a kollektív szerződést. Rámutatott, ezzel teljesítették azt a szakszervezeteknek tett kormányzati ígéretet, amely szerint ágazati szintű kollektív szerződéseket kötnek.
Utalt arra, hogy azokkal a szakszervezettel köthető meg a szerződés, melyekben a tagság 10 százaléka az adott szakszervezet tagja, és ennek egyedül a PSZ felel meg. Ez azonban nem jelenti azt, hogy ne a mintegy 130 ezer közalkalmazottra vonatkozna a szerződés - tette hozzá.
A Klik elnöke a kollektív szerződésből a munkafeltételek hatékonyabbá tételének szabályozását, illetve az egyes jóléti juttatások adásának a lehetőségét emelte ki. Azt mondta, a PSZ aláírásával elismerte, hogy a kollektív szerződéssel közösen tenni tudnak a közalkalmazottak helyzetéért.
Arra a kérdésre, hogy a többletmunka kifizetésére készültek-e a számítások, azt válaszolta, hogy a betöltetlen álláshelyekre tervezett bérösszegből fizetik majd ki az óraadót vagy a tartós helyettesítést ellátókat, és "alapvetően státuszban" szeretnék elláttatni a feladatot. Azt hangoztatta ugyanakkor, a céljuk az, hogy ne többletmunkával, hanem az alapmunkaidő kitöltésével kapjon tisztességes bért minden pedagógus.
A kollektív szerződés aláírásáról a PSZ hétfőn délelőtt tartott sajtótájékoztatót. Galló Istvánné elnök egyebek mellett azt emelte ki, hogy a Klik által foglalkoztatott pedagógusoknak - a kötelező 32 óra kötött munkaidő felett - túlóradíjat fizetnek 2014. január 1-jétől. A reprezentatív szakszervezet vezetője a kollektív szerződés "kemény tárgyalások" utáni aláírását "apró pozitív lépésnek" nevezte.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
