Egyre több izraeli iskolában tanítanak arab pedagógusok

Arab tanárok alkalmazásával próbálják közelebb hozni a zsidó fiatalokat az arab kultúrához Izraelben.

  • MTI

Arab tanárok alkalmazásával próbálják közelebb hozni a zsidó fiatalokat az arab kultúrához Izraelben. Bár Izrael lakosságának egyötöde arab etnikumú, az országban politikai és kulturális okokból a mai napig minimálisak a zsidó és arab közösségek tagjai közti személyes kapcsolatok.

MTI Fotó: Koszticsák Szilárd

A társadalmi megosztottság az oktatási rendszerben is tetten érhető: a zsidó és arab fiatalok külön iskolákban tanulnak, és kevés kivételtől eltekintve csak a saját etnikumukhoz tartozó tanárok tanítják őket. Annak ellenére, hogy az arab az ország egyik hivatalos nyelve és három évig kötelező tárgy minden izraeli diák számára, csak nagyon kevés zsidó fiatal beszéli.

Ezen próbál változtatni a "Jaa Szalam" elnevezésű program, amelynek keretein belül arab etnikumú nyelvtanárok tanítják arab nyelvre a zsidó fiatalokat. Egy, a két etnikum békés együttélésének elősegítésére létrehozott alap, az Abraham Csoport által elindított kezdeményezés számos módon próbálja közelebb hozni a zsidókhoz az arab nyelvet és kultúrát.

A programban részt vevő gyerekek a hetedik osztály helyett már ötödikben elkezdik az arab nyelv tanulását, és a többi izraeli iskolában tanított irodalmi arab helyett a köznyelvet sajátítják el. A legfontosabb újítás azonban, hogy a zsidó fiatalok arab etnikumú tanároktól tanulhatnak.

"Fontos, hogy felülemelkedjünk egymás megbélyegzésén. Ez a program esélyt ad rá, hogy közelebb kerüljünk egymáshoz" - mondta a kezdeményezéssel kapcsolatos reményeiről a galileai Jokneam városában működő Tidhar általános iskola igazgatója.

A programot 2005-ben 12 észak-izraeli általános iskolában indították. Ma Izrael 1700 általános iskolája közül 200-ban működik, döntően az ország északi, arabok lakta régióiban. Az eredmények a Tidhar iskolában is kézzelfoghatók.

Maram Faur, az iskola 29 éves arab tanára szerint a nyelvórák segítenek a sztereotípiák letörésében. Faur óráin a nyelvtanulás mellett olyan "felnőtt" témákról is elbeszélget 11 éves diákjaival, mint a társadalmi sokszínűség és egymás tisztelete.

Elmondása szerint eleinte nehezen birkózott meg feladatával, idegen volt számára az iskola zsibongó és közvetlen hangulata, míg a gyerekek meglepetéssel fogadták, hogy nyugati stílusú ruhákban jár, van laptopja és e-mail címe is. Az arab nyelv és kultúra játékos foglalkozásokon való tanításával azonban sikerült elfogadtatnia magát, és ami még fontosabb, kultúráját a zsidó gyerekekkel.

A pozitívumok ellenére ugyanakkor még van bőven van tennivaló az Abraham Csoport szerint. A szervezet felmérései alapján a kötelező araboktatást csak az ország iskoláinak felében teljesítik, és a diákok nagy része az előírt három helyett csak két évig tanulja a nyelvet.

Az alap arra is felhívja a figyelmet, hogy a két közösség békés együttélése csak úgy lehetséges, ha ebben az izraeli politikusok is partnerek. "A gyerekek a knesszet felől érkező antidemokratikus hullámok hatására magukévá teszik a xenofób és az izraeli arabokat kiközösítő érzelmeket. Ezt az összetett és veszélyes helyzetet próbálja enyhíteni ez a program" - mondja Amnon Biri Szulitzeanu, az Abraham Csoport igazgatója.

Faur ezzel szemben kerülni próbálja a politikai kérdéseket. Ő az osztálytermen belül küzd az arabok elfogadásáért, úgy tűnik, sikerrel. Diákjai nemcsak, hogy élvezik a foglalkozásokat, hanem a legtöbb izraeli által terroristának tekintett arabokkal szembeni sztereotípiákra is egyre kevésbé fogékonyak. Ahogy egy Faur osztályába járó zsidó kislány mondja: "egy országban, békében kell együtt élnünk".

Hozzászólások

Nulla pontot ér a jeles középiskolai bizonyítvány – egy technikumban végzett diáklány 26 pontot veszít a felvételin egy szabály miatt

Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.

Sok kutató havi 140 ezer forintból él: a tíz éve változatlan ösztöndíj sürgős emelését kérte a doktoranduszok érdekképviselete Lannert Judittól

A doktori képzés első két évében járó, 2016 óta változatlan havi 140 ezer forintos ösztöndíj összege a Doktoranduszok Országos Szövetsége szerint már nem biztosít megfelelő megélhetést a doktoranduszok számára. Ezért a szervezet a doktoranduszi alapösztöndíj jelentős emelését és a nyugdíjjogosultság rendezését kérte Lannert Judittól.

Viszlát, kekvarendszer: lemondott Hernádi Zsolt a Corvinus kuratóriumának éléről

A Mol-csoport elnök-vezérigazgatója döntését a közelgő jogszabályi változásokkal indokolta, amelyek jelentősen átalakíthatják az egyetem működési kereteit és irányítási rendszerét. A Budapesti Corvinus Egyetem honlapján közzétett levélben a Mol-csoport elnök-vezérigazgatója azt írta, hogy hét évvel ezelőtt választották meg az alapítvány kuratóriumi tagjává és elnökévé.