Egyes iskolákban a diákok fele is hiányozhat a hónap utolsó napján: így tiltakoznak a szülők

A szülők is tiltakoznak a közoktatás helyzete miatt, ezért egyes iskolákban akár a diákok fele is hiányozhat február utolsó napján.

  • Eduline
Shutterstock

„Szülői összefogás gyermekeink jövőjéért” néven hoztak létre Facebook-oldalt szülők, hogy így csatlakozzanak a tanárok tiltakozásához. Ők hozták létre a Nem leszek suliban nevű akciót, amiről korábban írtunk, a lényege, hogy a szülők február 29-én nem engedik gyereküket iskolába. A kezdeményezéshez már több mint háromezren csatlakoztak. Korábban itt írtunk az akcióról.

Puskás Krisztina, a kezdeményezés egyik szervezője az Eduline-nak elmondta, nem lesz olyan iskola az országban, ahol legalább egy szülő ne csatlakozna az akcióhoz. Tudnak azonban olyan intézményről is, ahol az igazgató megtiltotta, hogy bárki hiányozzon az adott napon (ezt egyébként hivatalosan aligha tehetik meg, így Puskás bízik abban, hogy ennek ellenére lesznek csatlakozók abból az intézményből is).

Bizonyos helyeken – 41 százalékban Budapesten csatlakoztak az eseményhez – akár 30-50 százalékos hiányzásra is számítani lehet.

„Sok-sok iskola, tanár írt nekem köszönő levelet, mert már hiányzott nekik a szülői visszajelzés és támogatás, ezért nagyon örülnek a kezdeményezésnek. Több szülői közösség is összefogott, hogy például az aznapi gyermekfelügyelet megoldott legyen” – írta megkeresésünkre Puskás.

A szervező egyébként kapott kritikákat, de ő állítja, kizárólag szülőként szervezkedik, ahogy fogalmaz, „igen, úgy keltem egyik nap, hogy tennem kell valamit, és csak a gyermekeim állnak mögöttem”.

A szülői összefogás is támogatja a tegnap megalakult Civil Közoktatási Fórumot, és részt is vesz benne, ezenkívül nagyjából az összes eddig megjelent tiltakozó megmozdulással együttműködnek.

A tanárok, szülők és diákok tiltakozásáról szóló legrfrissebb híreket itt találjátok.

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.