"Csalódtam az oktatáshoz értő ellenzéki kollégákban" - nem tetszik az oktatási minimum Palkovicsnak

Palkovics László oktatási államtitkár szerint inkább politikai, mint szakmai anyag az ellenzék Oktatási minimum című programja - derül ki abból az interjúból, amelyet az államtitkár a Magyar Hírlapnak adott, és amely kedden jelent meg.

  • MTI
MTI / Máthé Zoltán

"Csalódtam az oktatáshoz értő ellenzéki kollégákban, mert az egyértelműen látszik, hogy nem néztek utána az elmúlt években és hónapokban bevezetett intézkedéseknek. Ha tájékozódtak volna, akkor valószínűleg nem olyan javaslatok kerültek volna bele a csomagba, amiket már régen megcsináltunk vagy épp folyamatban vannak" - mondta Palkovics László a Magyar Hírlapnak.

Az államtitkár a dokumentum főbb pontjaira reagálva beszélt egyebek között a tanulók és a pedagógusok terheinek csökkentéséről, az iskolafelújításokról és a szegregáció elleni küzdelemről is, és kiállt a kormány jelenlegi törekvései mellett.

A nemzeti alaptantervvel (NAT) kapcsolatban azt mondta, hogy folyik a korszerű változat megalapozása, és "ha rajtunk múlik, nem kell izgulni a NAT jövő szeptemberi bevezetése miatt".

A finanszírozással kapcsolatban pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy az oktatásra fordított kiadások - amelyeknek az Oktatási minimum szerint el kell érniük a mindenkori GDP hat százalékát - jelenleg a GDP 4,8 százalékát teszik ki, ami meghaladja a 4,5 százalékos európai átlagot.

Nyilvánosságra hozták az oktatási minimumot: mit ígérnek a tanároknak és diákoknak?

Oktatási minimumról szóló megállapodást írtak alá pedagógusok és oktatók, valamint ellenzéki pártok képviselői hétfőn Budapesten, a közös javaslatokat tartalmazó dokumentumot pedig közzé is tették. A harmincegy oldalas dokumentum többek között a kisgyermekkori neveléssel, az alap- és középfokú oktatással, a szakképzéssel és a felnőttoktatással, valamint a felsőoktatással is foglalkozik.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Mozgáskorlátozott embereknek fejlesztett videójáték-kontrollert egy magyar diák – fődíjat nyert vele egy rangos amerikai versenyen

Sokan természetesnek veszik, hogy egy videójáték elindításához csak kézbe kell venni a kontrollert. Mozgáskorlátozott emberek milliói számára azonban ez sokszor egyáltalán nem magától értetődő. Ezen változtatna Vida Ákos, aki olyan speciális, kontrollerre csatlakoztatható eszközt fejlesztett, amellyel akár egy kézzel vagy fejmozgással is lehet játszani. Találmányával az egyik legrangosabb amerikai innovációs versenyen is elindult, ahol végül a 15 ezer dolláros fődíjat is elnyerte.