Pukli István: Ne a gyereket igazítsuk az iskolarendszerhez
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Palkovics László oktatási államtitkár szerint inkább politikai, mint szakmai anyag az ellenzék Oktatási minimum című programja - derül ki abból az interjúból, amelyet az államtitkár a Magyar Hírlapnak adott, és amely kedden jelent meg.

"Csalódtam az oktatáshoz értő ellenzéki kollégákban, mert az egyértelműen látszik, hogy nem néztek utána az elmúlt években és hónapokban bevezetett intézkedéseknek. Ha tájékozódtak volna, akkor valószínűleg nem olyan javaslatok kerültek volna bele a csomagba, amiket már régen megcsináltunk vagy épp folyamatban vannak" - mondta Palkovics László a Magyar Hírlapnak.
Az államtitkár a dokumentum főbb pontjaira reagálva beszélt egyebek között a tanulók és a pedagógusok terheinek csökkentéséről, az iskolafelújításokról és a szegregáció elleni küzdelemről is, és kiállt a kormány jelenlegi törekvései mellett.
A nemzeti alaptantervvel (NAT) kapcsolatban azt mondta, hogy folyik a korszerű változat megalapozása, és "ha rajtunk múlik, nem kell izgulni a NAT jövő szeptemberi bevezetése miatt".
A finanszírozással kapcsolatban pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy az oktatásra fordított kiadások - amelyeknek az Oktatási minimum szerint el kell érniük a mindenkori GDP hat százalékát - jelenleg a GDP 4,8 százalékát teszik ki, ami meghaladja a 4,5 százalékos európai átlagot.
Nyilvánosságra hozták az oktatási minimumot: mit ígérnek a tanároknak és diákoknak?
Oktatási minimumról szóló megállapodást írtak alá pedagógusok és oktatók, valamint ellenzéki pártok képviselői hétfőn Budapesten, a közös javaslatokat tartalmazó dokumentumot pedig közzé is tették. A harmincegy oldalas dokumentum többek között a kisgyermekkori neveléssel, az alap- és középfokú oktatással, a szakképzéssel és a felnőttoktatással, valamint a felsőoktatással is foglalkozik.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.
A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.
A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.
A miniszter bejelentette: megnyíltak a pályázatok a felsőoktatási intézményeket fenntartó alapítványok kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagságaira.
A parti beépítések, a pusztuló nádasok, a klímaváltozás, a vegyi anyagok és még a horgászok etetőanyagai is hozzájárulnak ahhoz, hogy a Balaton ökológiai egyensúlya egyre sérülékenyebb legyen.
A szociális és családügyi miniszter ezt Facebook-posztjában erősítette meg.
Mutatjuk, hol lesz a hivatalos budapesti ponthatárváró buli.