Csak az állami iskolákban lesz kötelező a hittan

Csak az állami iskolákban vezetik be kötelezően az erkölcstan- és hittanórákat, a magán- és alapítványi...

  • MTI
hvg.hu

Csak az állami iskolákban vezetik be kötelezően az erkölcstan- és hittanórákat, a magán- és alapítványi intézményekben nem - írta a Magyar Nemzet.

A lap szombati számában a köznevelési államtitkárság tájékoztatása alapján azt írták, hogy az iskolán kívül is megtarthatók lesznek - az érintett szülők beleegyezésével - az egyházak által szervezett erkölcstan- és hittanórák. Az erkölcstanórák tananyagát kerettanterv szabályozza majd, a hittanóráknak azonban nem lesz központi tananyaguk.

A hitoktatók nem kerülnek a Klebelsberg Intézményfenntartó Központhoz, fizetésüket az iskolai munkáért is az egyháztól kapják. Az államtitkárság a lap kérdésére leszögezte: az erkölcstanórák finanszírozásánál nem lesz létszámhatár.

A kötelező erkölcstan- és hittanórákat - az egyikre mindenkinek kell járnia - az idén szeptembertől építik be az első és ötödik osztályosok órarendjébe, később felmenő rendszerben vezetik be a többi évfolyamon is - emlékeztet a Magyar Nemzet. Korábban a Hír24 azt írta: csak akkor finanszírozza a felekezeti hittant az állam, ha egy osztályból legalább hét diák jelentkezik rá. Erről itt olvashattok.

Hozzászólások

Nem kell 18 évesen eldöntened, mi leszel, ha nagy leszel – három magyar diák mesélte el, hogyan jutottak be Amerika és Anglia legjobb egyetemeire

Sem Angliában, sem Amerikában nem pusztán a jegyek alapján ítélik meg a jelentkezőket, sőt van, ahol egy felvételi beszélgetés többet nyomhat a latban, mint a bizonyítvány. A tanulmányi utat is rugalmasabban értelmezik: nem mindenhol kell egy frissen érettségizett diáknak azonnal tudnia, „mi lesz, ha nagy lesz”. Három, külföldre készülő diákkal beszélgettünk arról, hogyan lehet kitűnni a jelentkezők közül, mennyi ügyintézéssel jár a kiutazás, és mi vonzza őket Angliában, illetve a tengerentúlon.

Magyar Péter: Pár nap múlva az állam veszi át az MCC alapítványának közfeladatait, de az értékes programokat megtartják

Augusztus végén az állam veszi át az MCC és másik két alapítvány közfeladatait, ezzel a három szervezet jelenlegi formájában nem működhet tovább – jelentette be Magyar Péter. Megszűnik a különleges kekva-státuszuk és az állami finanszírozásuk, az államtól kapott vagyon pedig visszaszáll az államra. A miniszerelnök hozzátette, hogy az alapítványok ugyanakkor más formában tovább működhetnek és folytathatják azt a tevékenységet, amit fontosnak tartanak.

@eduline.hu

5 fontos kifejezés, ami a mindennapjaitok része lesz az egyetemen #egyetem #eduline #collegelife #magyartiktok #fy

♬ eredeti hang - eduline.hu

Csömör polgármestere szerint tanárok távozásához vezethet a leszavazott igazgató kinevezése, a minisztérium magyarázatát pedig vitatja

Egy hónapon keresztül az igazgatóhelyettes intézte a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola ügyeit, miután a tantestület nem támogatta a korábbi igazgató pályázatát. A minisztérium végül mégis Bátovszky Jánost bízta meg újabb egy évre az iskola vezetésével. A döntés ellen Fábri István polgármester is felszólalt, és levélben kérte annak visszavonását. Most az Eduline-nak azt is elmondta, hogy az igazgató kinevezésének körülményei szerinte ellentmondanak a minisztérium korábbi magyarázatának.

Kötelező részt venni a hétvégén tartott évnyitón?

A válasz nem egyszerű igen vagy nem. Az iskolakezdés közeledtével több család számára is kellemetlen meglepetést jelenthet, ha az iskola hétvégén tartja meg a tanévnyitó ünnepséget. Felmerül a kérdés, hogy kötelezhető-e egy diák arra, hogy pihenőnapon is megjelenjen az iskolában?

Knausz Imre: a 14 pontos javaslatcsomag „felszabadítani akarja a pedagógusok meglévő energiáit, amiket eddig gúzsba kötöttek a szabályok”

Rugalmasabb tanórák, több mozgás és kevesebb kötöttség – úgy indul szeptemberben a tanév, hogy az iskolák már ismerik a minisztérium alsó tagozat megújítására tett javaslatait. A szakértők szerint az irány jó, a megvalósítás azonban több kérdést is felvet. Knausz Imre például a 35 perces órák helyett nagyobb mozgásteret adna a tanítóknak, a PDSZ pedig attól tart, hogy a szakmai szabadságnak szánt lehetőségekből újabb adminisztrációs terhek lesznek.