Csak az állami iskolákban lesz kötelező a hittan

Csak az állami iskolákban vezetik be kötelezően az erkölcstan- és hittanórákat, a magán- és alapítványi...

hvg.hu

Csak az állami iskolákban vezetik be kötelezően az erkölcstan- és hittanórákat, a magán- és alapítványi intézményekben nem - írta a Magyar Nemzet.

A lap szombati számában a köznevelési államtitkárság tájékoztatása alapján azt írták, hogy az iskolán kívül is megtarthatók lesznek - az érintett szülők beleegyezésével - az egyházak által szervezett erkölcstan- és hittanórák. Az erkölcstanórák tananyagát kerettanterv szabályozza majd, a hittanóráknak azonban nem lesz központi tananyaguk.

A hitoktatók nem kerülnek a Klebelsberg Intézményfenntartó Központhoz, fizetésüket az iskolai munkáért is az egyháztól kapják. Az államtitkárság a lap kérdésére leszögezte: az erkölcstanórák finanszírozásánál nem lesz létszámhatár.

A kötelező erkölcstan- és hittanórákat - az egyikre mindenkinek kell járnia - az idén szeptembertől építik be az első és ötödik osztályosok órarendjébe, később felmenő rendszerben vezetik be a többi évfolyamon is - emlékeztet a Magyar Nemzet. Korábban a Hír24 azt írta: csak akkor finanszírozza a felekezeti hittant az állam, ha egy osztályból legalább hét diák jelentkezik rá. Erről itt olvashattok.

Hozzászólások

„Tapasztaltam már olyan maximalista szülői mentalitást, hogy ha négyest vitt haza a gyerek, büntetést kapott”

Nemcsak a tanulmányi követelmények, hanem a túlzott szülői elvárások is hozzájárulhatnak a diákok teljesítményszorongásához. Erre hívta fel a figyelmet Papp Tibor, a szombathelyi ELTE Bolyai János Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium igazgatója, aki szerint a problémát sokszor a szülői oldalon kell kezelni. Nemrég egy másik neves gimnázium igazgatója is szinte ugyanezekről a tapasztalatokról számolt be.

Közoktatás

Vizsgálóbizottságot hozna létre a Tisza, az oktatási felzárkóztatásra szánt támogatások felhasználását is ellenőriznék

Több mint húsz év felzárkóztatási programjait venné górcső alá a Tisza Párt: arra keresnék a választ, hogy a hátrányos helyzetű és roma közösségek támogatására fordított milliárdok valóban segítették-e az esélyegyenlőség megteremtését, vagy a források egy része nem jutott el azokhoz, akiknek szánták. A tervezett parlamenti vizsgálóbizottság az oktatási felzárkóztatás eredményességét és az esetleges visszaéléseket is feltárná.

Közoktatás

Lannert Judit: visszakapják korábban elvett egyetértési jogukat a diákönkormányzatok

Évek óta követelik a diákok, hogy ne csak véleményt mondhassanak, hanem valódi beleszólásuk is legyen az iskolai döntésekbe. Most Lannert Judit arról beszélt a parlamentben, hogy a kormány visszaadja a diákönkormányzatok korábban elvett egyetértési jogát.

Úgy néz ki, már idén sem kell igényelniük a szülőknek a plusz egy év óvodát

Felülvizsgálják az OviKrétát, csak akkor kerülne a szakszolgálat elé a nagycsoportos, ha a szülők és az óvodapedagógus nem értenének egyet, hogy mehet-e iskolába vagy sem.

Gyarmathy Éva: Az SNI-statisztika csupán a jéghegy csúcsa

Csaknem megduplázódott a sajátos nevelési igényű gyerekek és tanulók száma Magyarországon az elmúlt huszonöt évben. Gyarmathy Éva klinikai és neveléslélektani szakpszichológus szerint azonban nem az a legfontosabb, hogy a növekedés mögött a fejlődési nehézségek gyakoribbá válása vagy a pontosabb diagnosztika áll-e, hanem az, hogy az iskolarendszer képes-e alkalmazkodni a megváltozott helyzethez.

Legalább 10 ezer kollégiumi férőhely és bérlakás épül

Wekerle-program keretében új bérlakások és több ezer kollégiumi férőhely épül, újraindul a lakástakarékok állami támogatása, valamint több mint 600 milliárd forintos uniós forrásból valósul meg a társasházak és panelépületek energetikai korszerűsítése.