A Független Diákparlament 52 pontban foglalta össze, mit szeretnének látni a tanulók a köz- és a felsőoktatásban.
A listát még csütörtökön adták át Balog Zoltán emberi erőforrás-miniszternek, most pedig már a Facebookon is olvashatók a pontok.
A felsőoktatás terén például követelik a kancellári- és konzisztóriumi rendszer eltörlését. Arra persze nincs sok esély, hogy a kormány elálljon a konzisztóriumi rendszertől, pár hónappal a bevezetés után, de a kancellárokat is sokat dicsérik a kormány részéről az egyetemek adósságának csökkentése miatt.
A közoktatásban szeretnék elérni, hogy oktassák a demokráciát, hogy érthető nyelven függesszék ki az iskolák falaira a diákok jogait. Szeretnék azt is, hogy fakultatív legyen a hit- és az erkölcstan.
Az adott oktatási intézmény dönthessen a fenntartójáról, valamint a vezetőség kapja vissza gazdálkodási jogköreit – áll az ötös pontban, ám ez nem hatotta meg a kormányt, tegnap átment a parlamenten a totális államosítás.
A tanárlázadás során már előkerült követelések is a listán vannak: a diákok és tanárok terheinek csökkentése, az adminisztratív terhek csökkentése, a tankönyvpiaci verseny visszaállítása.
A diákparlament egyre aktívabb az utóbbi időben, a szombati tüntetésre külön készültek. Nemrég rendkívüli fórumot tartottak, ott döntöttek a követeléseikről.
A diákok szerint a két-háromszoros ösztöndíjak miatt a mostani rendszerben kevesebbet kell az egyetem mellett dolgozniuk, az oktatók nagyobb önállóságot szeretnének, a többi dolgozó pedig örülne már annak, ha már az egyeztetésekbe is aktívan belevonnák őket - ez derült ki azon a fórumon, melyet a Corvinuson tartottak azzal kapcsolatban, hogyan működjön az egyetem a KEKVA-időszak után.
A tanév utolsó heteiben vonat- és buszpályaudvarok telnek meg izgatott iskoláscsoportokkal, akik néhány napra kiszakadhatnak a megszokott iskolai rutinból. Az osztálykirándulások felszabadult hangulatában azonban váratlan helyzetek is adódhatnak.
A roma fiatalok továbbtanulását támogató „Irány az Egyetem!” program idén szeptembertől nem indul el. A szervezet szerint a döntés hátterében a bizonytalan finanszírozási helyzet áll, ezért egyelőre nem tudják vállalni egy új évfolyam teljes támogatását.
Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.
21 igazolatlan hiányzás felett csak a tanulót, 30 óra felett már a családot is retorzió éri a mulasztás miatt.
Sok iskolában már nem nagyon foglalkoznak a pedagógusok TÉR-értékelésével, de még mindig akadnak olyan intézmények, ahol még mindig komolyan veszik.
A 2026-os CWUR top 2000-es listájára hét magyar egyetem került be, közülük négy a legjobb ezerbe is bejutott.
