Az emberi erőforrások minisztere szerint nem azzal van baj, ha egy iskolába csak roma gyerekek járnak, hanem azzal, ha ott nem kapják meg a megfelelő színvonalú oktatást. Balog Zoltán erről a vs.hu-nak adott, hétfőn megjelent interjúban beszélt, ahol a felsőoktatási kancellárválasztás kapcsán kitért arra is: csak azért, mert valaki a politikában már sikeres volt, attól még nem feltétlenül politikai kinevezett.
A miniszter szerint az év végén elfogadott köznevelési törvénymódosításból csak nagy rosszindulattal olvasható ki a szegregáció legitimálása. A készülő kormányrendelet éppen azt célozza majd, hogy egyházi vagy nemzetiségi fenntartás mögé bújva se lehessen valakit hátrányos helyzetben tartani, ellenben kötelező legyen őt hozzájuttatni egy bizonyos többlethez. Pontosan meghatározzák majd, hogy milyen plusz pedagógiai szolgáltatásokat kell nyújtani ilyen esetekben, illetve milyen garanciális részletszabályoknak kell érvényesülniük - jelezte.
Megjegyezte: a nyíregyházi Huszár-telepi iskola esete egy abszolút kivételes helyzet, amiből nem szabad szabályt csinálni. Ugyanakkor, ha valaki ilyen módon tud iskolát működtetni, pedagógiai pluszt hozzáadni, akkor csak azért bezárni, mert egy romatelep közepén van, szerinte egyrészt ostobaság, másrészt sérti azoknak a szülőknek az akaratát és alapjogát, akik oda akarják járatni a gyerekeiket. Sérti a gyerekek érdekét is, akik ott sokkal több figyelmet, törődést kapnak, mint a több száz fős nyíregyházi központi iskolában, ahol elveszettnek érezték magukat - tette hozzá Balog Zoltán.
A miniszter a január közepén adott interjúban beszélt arról is: a szabad iskolaválasztás lehetősége Magyarországon ma ellentétben áll azzal, hogy azt szeretnék, együtt tanuljanak a gyerekek. De a területi elven túl az is fontos, hogy a gyengébb, hátrányos helyzetben lévő iskoláknak is megadják azt a pedagógiai többletet, ami azokat is vonzóvá és hatékonnyá teszi - állapította meg.
Kitért arra: komoly vita van a kormányon belül arról is, hogy szükséges-e az állami rendszerben is annyi rugalmasság, ami másképp szabályozza az oktatást a hátrányos helyzetű térségekben, mint a fejlettekben, s ő maga a területi alapon eltérő szabályozás mellett áll.
A Színház- és Filmművészeti Egyetem kancellárválasztása kapcsán kialakult helyzetről azt mondta: csak azért, mert valaki a politikában már sikeres volt, attól még nem feltétlenül politikai kinevezett. Úgy gondolták, hogy Papp Csilla – aki időközben visszalépett, mert "nőként és anyaként méltatlannak tartotta az őt ért támadásokat" – alkalmas, mint ahogy jó szakembernek tartja a volt szentendrei polgármestert (Dietz Ferencet) is. "Én úgy gondolom, hogy jól mérlegeltünk, és ahol politikából érkezett ember volt a jelölt, annak is meggyőződtünk az alkalmasságáról" - fogalmazott.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Az oktatás feladata az, hogy megtanítsunk különböző készségeket. Most, hogy megjelent az AI, a készségek listájára ezt is föl kell venni a többi közé. De nem a többi helyett! Nem lehet úgy tenni, mintha az AI nem is létezne, és nem lehet teljesen kizárni az iskolából, hiszen a diákok életének már most is része. Mosóczi Andrásnak, a Mateking alapító-vezetőjének az írása. Vélemény.
A veszprémi és az észak-budapesti eset után újabb tankerületi vezető döntött úgy, hogy mégsem vállalja a megbízatást. Dr. Vinczúr Zsolt személyes okokra hivatkozva lépett vissza a Hatvani Tankerületi Központ igazgatói posztjától.
A jelenlegi nyolcosztályos általános iskola helyett hat év alapfokú és hat év középfokú képzésből álló iskolarendszerre lenne szükség Gloviczki Zoltán, Gyarmathy Éva és Lányi András szerint. A szakemberek úgy vélik, hogy a diákok jelentős része éppen az ötödik és nyolcadik osztály között veszíti el a tanulási kedvét, ezért az oktatás szerkezetét is érdemes lenne újragondolni.
Koholt vádakról és politikai leszámolásról beszél a Fidesz-frakció, miután az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium több mint 1,1 milliárd forintnyi kifogásolható közpénzfelhasználást tárt fel a Tempus Közalapítványnál. A párt szerint sem Hankó Balázs, sem Varga-Bajusz Veronika ellen nincsenek komolyan vehető bizonyítékok, az Erasmus- és a Pannónia Ösztöndíjprogram működésével pedig nem volt probléma.
A Klebelsberg Központ újabb 17 településen oldaná meg ilyen épületekkel az iskolai férőhelyhiányt, összesen 167 konténerelem bérlésére írtak ki közbeszerzést.
Naponta akár 50-60 igazolást is ki kell adniuk a gyermekorvosoknak, ha az óvodás vagy az iskolás meggyógyult. Ez igaz, csak néhány kattintás alkalmanként, de ha a KRÉTA-ban nem látszik, akkor tetemes pluszmunkát ró a praxisokra.
