Ilyen tárgyakat tanulnak az elsős gimnazisták szeptember óta

Milyen tárgyakat tanulnak a 2013/2014-es tanévtől a kilencedikes gimnazisták? Hány tanórájuk van hetente? Újabb olvasói kérdésre válaszoltunk.

  • Eduline
Túry Gergely

Az idén fejezem be az általános iskolát. Milyen tantárgyakat kell majd tanulnom jövőre, gimnazistaként?

Az új kerettanterveket az idei tanévtől, felmenő rendszerben vezették be az első, ötödik és kilencedik évfolyamon. A nyolc-, hat- és négyosztályos gimnáziumok kilencedik osztályos diákjai heti négy órában magyar nyelv és irodalmat, heti három-három órában két idegen nyelvet, illetve matematikát, heti két órában pedig történelmet, társadalmi és állampolgári ismereteket, fizikát, kémiát és földrajzot tanulnak.

Heti egy óra jut az ének-zenére, a vizuális kultúra tantárgyra és az informatikára. Az iskolák emellett választhattak, hogy heti egy órában drámát és táncot, vagy mozgóképkultúrát és médiaismeretet tanítanak-e, és osztályfőnöki órájuk is heti egyszer van a diákoknak. A mindennapos testnevelést a gimnáziumokban is bevezették.

Négy tanórát szabadon tölthettek meg az iskolák: taníthatnak egy adott tárgyat emelt óraszámban, vagy választhatnak az "extra" tantárgyak közül, mint amilyen a családi életre nevelés, a jelenismeret, a gazdasági és pénzügyi kultúra vagy a sakk-matematika. Az elsős gimnazistáknak így heti harmincöt, vagyis naponta átlagosan hét órájuk van. A diákok óraszámáról itt olvashattok, az új tantárgyakról szóló összefoglalónkat pedig itt találjátok. A gimnáziumi kerettanterveket itt nézhetitek meg.

Hozzászólások

„Tapasztaltam már olyan maximalista szülői mentalitást, hogy ha négyest vitt haza a gyerek, büntetést kapott”

Nemcsak a tanulmányi követelmények, hanem a túlzott szülői elvárások is hozzájárulhatnak a diákok teljesítményszorongásához. Erre hívta fel a figyelmet Papp Tibor, a szombathelyi ELTE Bolyai János Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium igazgatója, aki szerint a problémát sokszor a szülői oldalon kell kezelni. Nemrég egy másik neves gimnázium igazgatója is szinte ugyanezekről a tapasztalatokról számolt be.

Vizsgálóbizottságot hozna létre a Tisza, az oktatási felzárkóztatásra szánt támogatások felhasználását is ellenőriznék

Több mint húsz év felzárkóztatási programjait venné górcső alá a Tisza Párt: arra keresnék a választ, hogy a hátrányos helyzetű és roma közösségek támogatására fordított milliárdok valóban segítették-e az esélyegyenlőség megteremtését, vagy a források egy része nem jutott el azokhoz, akiknek szánták. A tervezett parlamenti vizsgálóbizottság az oktatási felzárkóztatás eredményességét és az esetleges visszaéléseket is feltárná.

Gyarmathy Éva: Az SNI-statisztika csupán a jéghegy csúcsa

Csaknem megduplázódott a sajátos nevelési igényű gyerekek és tanulók száma Magyarországon az elmúlt huszonöt évben. Gyarmathy Éva klinikai és neveléslélektani szakpszichológus szerint azonban nem az a legfontosabb, hogy a növekedés mögött a fejlődési nehézségek gyakoribbá válása vagy a pontosabb diagnosztika áll-e, hanem az, hogy az iskolarendszer képes-e alkalmazkodni a megváltozott helyzethez.

Legalább 10 ezer kollégiumi férőhely és bérlakás épül

Wekerle-program keretében új bérlakások és több ezer kollégiumi férőhely épül, újraindul a lakástakarékok állami támogatása, valamint több mint 600 milliárd forintos uniós forrásból valósul meg a társasházak és panelépületek energetikai korszerűsítése.