Milyen tárgyakat tanulnak a 2013/2014-es tanévtől a kilencedikes gimnazisták? Hány tanórájuk van hetente? Újabb olvasói kérdésre válaszoltunk.
Az idén fejezem be az általános iskolát. Milyen tantárgyakat kell majd tanulnom jövőre, gimnazistaként?
Az új kerettanterveket az idei tanévtől, felmenő rendszerben vezették be az első, ötödik és kilencedik évfolyamon. A nyolc-, hat- és négyosztályos gimnáziumok kilencedik osztályos diákjai heti négy órában magyar nyelv és irodalmat, heti három-három órában két idegen nyelvet, illetve matematikát, heti két órában pedig történelmet, társadalmi és állampolgári ismereteket, fizikát, kémiát és földrajzot tanulnak.
Heti egy óra jut az ének-zenére, a vizuális kultúra tantárgyra és az informatikára. Az iskolák emellett választhattak, hogy heti egy órában drámát és táncot, vagy mozgóképkultúrát és médiaismeretet tanítanak-e, és osztályfőnöki órájuk is heti egyszer van a diákoknak. A mindennapos testnevelést a gimnáziumokban is bevezették.
Négy tanórát szabadon tölthettek meg az iskolák: taníthatnak egy adott tárgyat emelt óraszámban, vagy választhatnak az "extra" tantárgyak közül, mint amilyen a családi életre nevelés, a jelenismeret, a gazdasági és pénzügyi kultúra vagy a sakk-matematika. Az elsős gimnazistáknak így heti harmincöt, vagyis naponta átlagosan hét órájuk van. A diákok óraszámáról itt olvashattok, az új tantárgyakról szóló összefoglalónkat pedig itt találjátok. A gimnáziumi kerettanterveket itt nézhetitek meg.
2023-től kedve mindig július harmadik szerdáján hirdették ki az egyetemi ponthatárokat, ez azonban idén egy kicsit csúszik, hiszen július 23-án, csütörtökön fog majd kiderülni, hogy kit hova vettek fel.
Bár a pedagógustüntetéseket sokan béremelési harcként értelmezték, a négy éve polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok szerint a fizetés csak egy része volt a problémának. A tiltakozások valójában az oktatás autonómiájáról, a diákok helyzetéről és az egyre erősödő központi kontrollról szóltak. Erről Ocskó Emese és Tölgyfa Gergely beszélt
Nem mindig egyértelmű, mi a hatékony fellépés a diákok agresszív vagy bántalmazó viselkedésével szemben, de a Gyermekjogi Civil Koalíció új reformjavaslata támpontokat adhat egy nagyon is szükséges szemléletváltáshoz.
10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatásából kiderült, hogy a frissdiplomások 79,6 százaléka a tanulmányai mellett, legalább a képzés bizonyos szakaszaiban dolgozott. Ez a strukturális összefonódás azt jelzi, hogy a munkaerőpiac elvárásai és a hallgatók anyagi, valamint szakmai igényei már az oklevél megszerzése előtt közvetlenül összekapcsolódnak.
A fizetés továbbra is az egyik leggyakoribb elégedetlenségi forrás a pályakezdők körében, de nem ez az egyetlen. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatása szerint sok frissdiplomás a szakmai előrelépési lehetőségekkel és a munka társadalmi megbecsültségével sem elégedett maradéktalanul.
Lassan minden ötödik diák külföldi a magyar egyetemeken. A legtöbben Németországból, Kínából, Iránból és Törökországból érkeznek.
A pedagógusokra nehezedő adminisztratív terhek csökkentéséről, a diákok túlterheltségének mérsékléséről, valamint a TÉR és a pedagógus-továbbképzési rendszer felülvizsgálatáról is egyeztetett Nagy Erzsébettel, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének ügyvivőjével Lannert Judit.
