A magyar tanulók közel fele külföldön képzeli el a jövőjét

A tanulók közel fele külföldön képzeli el a jövőjét – mondta el az InfoRádiónak a Tárki vezető kutatója. A rövid és hosszú távú munkavállalás célországai elsősorban Ausztria, Németország és Nagy-Britannia.

  • Eduline
pixabay.com

A kivándorlást tervezők aránya 2005-ig alig változott, majd 2014-ig 5-6 százalék között ingadozott. Idén áprilisban ez a korábbi kétszerese volt, júliusra pedig csak kis mértékben csökkent - mondta Sík Endre az InfoRádiónak.

Az átlag most 15 százalék, tehát a teljes felnőtt magyar lakosságnak 15 százaléka tervezi azt, hogy külföldre menne valamilyen célból. A szociológus elmondta, a fiatalok körében a legmagasabb a külföldre készülők aránya.

Kevésbé függ viszont a kivándorlás a képzettség fokától. Egyedül a szakképzettség fontos, vagyis az a csoport, akiknek olyan foglalkozása - és magasabb iskolai végzettsége van -, amivel úgy gondolják, hogy itthon nem nagyon tudnának érvényesülni, viszont külföldön jól eladható - tette hozzá.

A tanulók 45, a 25 év alattiak 39, míg a 26 és 35 közöttiek esetében 28 százalék azok aránya, akik külföldön képzelik el a jövőjüket. A Tárki kutatója azonban felhívta a figyelmet arra, hogy ezek elsősorban csak terveknek számítanak.

"De azok közül is, akik megvalósítják ezt a tervet, nagyon sokszor maguk sem tudják, hogy kint akarnak-e maradni, vagy sem. Hiszen az attól függ, hogy milyen körülmények között fognak majd dolgozni, mennyire biztos az ottani állásuk, milyen előre nem látható pszichikai terhet jelent majd az, hogy nem itthon élnek. Tehát nagyon sok mindent nem lehet előre pontosan felmérni."

A külföldön munkát vállalók meg akarnak élni, karriert szeretnének csinálni, esetleg jobban akarnak élni. Közöttük nagyon sokan vannak, akik rendszeresen járnak haza, illetve akik küldenek haza pénzt. De akik középfokú végzettséggel és szakképzettséggel rendelkeznek, legtöbbjüknek nem a Magyarországról Ausztriába ingázás, hanem inkább a hosszabb távú munkavállalás a céljuk, és a magasabb jövedelem, a jobb megélhetés érdekében mennek - részletezte Sík Endre.

A rövid és hosszú távú munkavállalás célországai változatlanul Ausztria, Németország és Nagy-Britannia, de az Egyesült Államok és Kanada is vonzó ország a magyarok számára.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Nulla pontot ér a jeles középiskolai bizonyítvány – egy technikumban végzett diáklány 26 pontot veszít a felvételin egy szabály miatt

Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.

Sok kutató havi 140 ezer forintból él: a tíz éve változatlan ösztöndíj sürgős emelését kérte a doktoranduszok érdekképviselete Lannert Judittól

A doktori képzés első két évében járó, 2016 óta változatlan havi 140 ezer forintos ösztöndíj összege a Doktoranduszok Országos Szövetsége szerint már nem biztosít megfelelő megélhetést a doktoranduszok számára. Ezért a szervezet a doktoranduszi alapösztöndíj jelentős emelését és a nyugdíjjogosultság rendezését kérte Lannert Judittól.

Viszlát, kekvarendszer: lemondott Hernádi Zsolt a Corvinus kuratóriumának éléről

A Mol-csoport elnök-vezérigazgatója döntését a közelgő jogszabályi változásokkal indokolta, amelyek jelentősen átalakíthatják az egyetem működési kereteit és irányítási rendszerét. A Budapesti Corvinus Egyetem honlapján közzétett levélben a Mol-csoport elnök-vezérigazgatója azt írta, hogy hét évvel ezelőtt választották meg az alapítvány kuratóriumi tagjává és elnökévé.