A tanulók közel fele külföldön képzeli el a jövőjét – mondta el az InfoRádiónak a Tárki vezető kutatója. A rövid és hosszú távú munkavállalás célországai elsősorban Ausztria, Németország és Nagy-Britannia.
A kivándorlást tervezők aránya 2005-ig alig változott, majd 2014-ig 5-6 százalék között ingadozott. Idén áprilisban ez a korábbi kétszerese volt, júliusra pedig csak kis mértékben csökkent - mondta Sík Endre az InfoRádiónak.
Az átlag most 15 százalék, tehát a teljes felnőtt magyar lakosságnak 15 százaléka tervezi azt, hogy külföldre menne valamilyen célból. A szociológus elmondta, a fiatalok körében a legmagasabb a külföldre készülők aránya.
Kevésbé függ viszont a kivándorlás a képzettség fokától. Egyedül a szakképzettség fontos, vagyis az a csoport, akiknek olyan foglalkozása - és magasabb iskolai végzettsége van -, amivel úgy gondolják, hogy itthon nem nagyon tudnának érvényesülni, viszont külföldön jól eladható - tette hozzá.
A tanulók 45, a 25 év alattiak 39, míg a 26 és 35 közöttiek esetében 28 százalék azok aránya, akik külföldön képzelik el a jövőjüket. A Tárki kutatója azonban felhívta a figyelmet arra, hogy ezek elsősorban csak terveknek számítanak.
"De azok közül is, akik megvalósítják ezt a tervet, nagyon sokszor maguk sem tudják, hogy kint akarnak-e maradni, vagy sem. Hiszen az attól függ, hogy milyen körülmények között fognak majd dolgozni, mennyire biztos az ottani állásuk, milyen előre nem látható pszichikai terhet jelent majd az, hogy nem itthon élnek. Tehát nagyon sok mindent nem lehet előre pontosan felmérni."
A külföldön munkát vállalók meg akarnak élni, karriert szeretnének csinálni, esetleg jobban akarnak élni. Közöttük nagyon sokan vannak, akik rendszeresen járnak haza, illetve akik küldenek haza pénzt. De akik középfokú végzettséggel és szakképzettséggel rendelkeznek, legtöbbjüknek nem a Magyarországról Ausztriába ingázás, hanem inkább a hosszabb távú munkavállalás a céljuk, és a magasabb jövedelem, a jobb megélhetés érdekében mennek - részletezte Sík Endre.
A rövid és hosszú távú munkavállalás célországai változatlanul Ausztria, Németország és Nagy-Britannia, de az Egyesült Államok és Kanada is vonzó ország a magyarok számára.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Több olyan egyetem is van, ahol 200-300 állami ösztöndíjas helyet meghirdettek a pótfelvételin, melyre augusztus 7-ig jelentkezhetnek azok, akiket az általános eljárásban sehova sem vettek fel vagy nem is adták be a jelentkezésüket. Mutatjuk a képzésterületi listákat.
A Klebelsberg Központ a jövőben kutató-, fejlesztő- és szakmai háttérintézményként működik tovább.
„Kevesebb felesleges adminisztráció. Több bizalom. Több beleszólási lehetőség a diákoknak. Erősebb iskolai közösségek„ – mondta el az oktatási és gyermekügyi miniszter az új tanév kapcsán.
Néhány hónappal a kulturális dolgozók bérrendezéséért szervezett demonstrációja után a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete újabb minisztériumi egyeztetésről számolt be. Találkoztak a kulturális ágazatért felelős államtitkárral, aki a bérrendezés szándékáról beszélt, konkrét időpontot vagy vállalást azonban továbbra sem tett.
Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.
A 23 éves nőt Ferencváros a saját halottjának tekinti.
A tartalom kinyerése után a könyvek gyakorlatilag használhatatlanná válnak, ami jogilag beleférhet, de a jelenség komoly kulturális veszteséget okozhat.
Ha valaki állami finanszírozási formájú képzésre nyer felvételt, nem jelenti azt, hogy tanulmányai végéig automatikusan ebben a finanszírozási formában is marad. Természetesen az ellenkező irányú átsorolásra is van példa, a megüresedett ösztöndíjas helyekre bekerülhetnek a legjobb teljesítményt elérő, azonos szakon tanuló önköltséges hallgatók.
